Kevesebbet tilos keresni, mert büntet az APEH

Jövő januártól egy 1996-tól hatályos, ám 2001-ben megszüntetett jogintézményhez hasonló új módszert csempész vissza a jogalkotó az adózás rendjéről szóló törvényben a feketegazdaság, a feketemunka visszaszorítása érdekében. A jogszabály módosítása ugyanis arra kötelezi az adóhatóságot, hogy munkálja ki a szakmánkénti, tevékenységenkénti átlagos elvárható jövedelmezőségi mutatókat. Ez alapján az APEH az ellenőrzésre kiválasztás során az ezt el nem érő vállalkozásokat fokozottabb kontroll alá vonja. Az állami adóhatóság jövő februárban megjelenő ellenőrzési irányelvének így már tartalmaznia kell az általuk szakmánként, tevékenységenként kialakított jövedelmezőségi mutatókat. Ugyancsak nyilvánosságra kell hozni az ellenőrzési irányelvben a jövedelmezőségi mutatót el nem érő adózók fokozott vizsgálatának szempontrendszerét is. Mint a jogszabály-előkészítő Pénzügyminisztériumban megtudtuk: a törvénymódosítás azt a célt szolgálja, hogy kiszámíthatóbb legyen az ellenőrzési tevékenység. Azért is döntöttek a korábbi szabályozás más módon történő „újjáélesztése” mellett, hogy ily módon is ösztönözzék az adózókat az önkéntes teljesítésre, a fokozottabb jogkövetésre. Ma ugyanis rengeteg a veszteséges vagy nullszaldót produkáló, nyereséget évek óta nem realizáló vállalkozás, amelynél a pénzügyi tárca indokoltnak tartja az ellenőrzések szigorítását.
Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint már megint „íróasztal mellől” találja ki a pénzügyi tárca, hogy mit kellene tenni a feketegazdaság, illetve a feketemunka visszaszorítása érdekében, ám ezeknek az intézkedéseknek semmilyen hatása nem lesz. Véleménye szerint ilyen jövedelmezőségi mutatókat képtelenség reálisan kidolgozni.
Az 1996-tól évente nyilvánosságra hozott jövedelemlimitek csak az egyéni vállalkozókra vonatkoztak, nem érintették viszont a társas vállalkozásokat, illetve azok tagjait sem. Jövőre viszont már ők sem maradnak ki, hiszen a törvény nem szól arról, hogy csak az egyéni vállalkozókra vonatkozna a szakmánként elvárt jövedelemlimit. Kérdésünkre a Pénzügyminisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy az adózás rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyi körre terjed ki a szakmánkénti jövedelemlimit meghatározása. Vagyis ez annyit jelent, hogy minden adózóra kiterjedhet, bár főleg az önálló tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozásokra értelmezhető – hangsúlyozták a tárcánál. Ugyanakkor nem olyan formában hozzák nyilvánosságra, mint korábban. A törvénymódosítást még nyáron fogadták el az adózás rendjéről szóló törvény keretében, s célja főleg a feketegazdaság, illetve a bejelentés nélkül foglalkoztatottak visszaszorítása. Így például nyilvánosságra hozzák majd, hogy egy egymilliárd forintba kerülő irodaházat hány alkalmazottal, milyen élőmunkaköltséggel lehet megépíteni, s aki ennél kevesebb munkást alkalmaz, az mindenképpen ellenőrzésre számíthat – tudtuk meg. Vadász Iván szerint fölösleges ilyen standardokat kitalálni, mert az adóellenőrzést ezekkel kiváltani nem lehet. A feketemunkát, a feketegazdaságot véleménye szerint külföldön már jól bevált módszerekkel vissza lehetne szorítani, ha lenne rá kormányzati akarat. Így például bizonyos esetekben – az építőiparban, a számítástechnikai vagy mondjuk a jövedéki termékeknél – szükség lenne arra, hogy a vevők is ellenőrizzék az eladót, vagyis hogy a vevőktől is fokozott gondosságot kellene elvárni. Másrészt véleménye szerint a közhiteles nyilvántartásokat nyilvánosságra kellene hozni, így például a cégnyilvántartást, az egyéni vállalkozók, a 75 ezer nonprofit szervezet vagy a működő költségvetési intézmények adatait is bárki számára hozzáférhetővé kellene tenni. Minderre azért van szükség, hogy a vevő megbizonyosodjon arról, kitől vásárol, kivel áll szóba. Az is elvárható lenne, hogy azonnal meg lehessen kérdezni, hogy adott személyi igazolványszám létezik-e vagy éppen egy csaló hálójába került a vevő.