Magyar animációs ellentétek

Tegnap kezdődött az európai animációs filmfesztivál, az Anifest az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Szimplakert moziban, ahol közel 30 alkotás látható december 11-ig. A 2000 eurós fődíjat a kulturális szaktárca ajánlotta fel, a zsűri főként nemzetközi filmesekből áll, de van magyar tagja is: Mikulás Ferenc, aki a Kecskemétfilm Kft. vezetője. A fesztivál kapcsán Mikulás Ferenc lapunknak elmondta: az 1971-ben alapított kecskeméti stúdió évente 250-300 millió forintos árbevételt könyvelhet el. Az idén elsősorban német megrendeléseket teljesítettek, egész estés rajzfilmeket és sorozatokat gyártottak, de jelentős a hazai megrendelések száma is.
A többi gyártó műhelyhez hasonlóan a Kecskemétfilmet is a produkciókon keresztül támogatja a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK), amelytől az idén hét, Kecskeméten készülő animációs produkció kapott összesen mintegy 50 millió forintot. Mikulás Ferenc szerint stúdióellenes a támogatási rendszer, az MMK ugyanis csak a filmeket és azok elkészítését támogatja, így kevés pénz jut fejlesztésekre, a működési költségek kifizetésére.
Kecskeméti Kálmán, az MMK animációs szakkollégiumának tagja viszont azt mondja: azért nem a stúdiók, hanem a produkciók kapják a pénzt, mert ezt nem tette lehetővé a támogatási rendszer, de a jövőben normatív támogatással kívánják segíteni a műhelyeket. Az idén 41 filmterv érkezett az animációs szakkollégiumhoz, összesen több mint 637 millió forintos támogatási igénnyel. A kuratórium a szakkollégium javaslatára 29 tervre adott pénzt, összesen több mint 239 millió forintot. Az MMK éves elszámolása miatt egy esztendőn belül el kell készíteni a produkciót, ezt a határidőt azonban nehéz tartani, mert az animáció időigényes, rendkívül aprólékos munkát követel. Ezért jellemző a részfinanszírozás, így egy-egy alkotás többször is szerepelhet a támogatottak listáján.
A 2004-ben létrehozott animációs szakmai érdekvédelmi szervezet, a Manifeszt többször bírálta az animációs szakkollégiumot. A társaság elnöke, Patrovits Tamás lapunknak a számos probléma egyikeként említette, hogy az MMK-t 1993-ban alapítók, illetve az alapítók érdekeltségi körébe tartozó cégek kapják az animációra szánt közpénzek legjelentősebb részét, így a Kecskemétfilm Kft., a Pannóniafilm Kft., valamint az újabban ez utóbbi nevében pályázó Ma-Ra Kft. A két bázis összesen 16 filmmel, 131 millió forinttal szerepel az idei támogatottak listáján.
Igaz ugyanakkor, hogy ez a két stúdió volt a magyar animáció fénykorában is a két legjelentősebb animációs műhely. Kecskeméti Kálmán szerint ma is ezek a legjobban felszerelt bázisok, a kuratórium számára pedig fontos, hogy jó helyen készüljenek a filmek. Ez a két stúdió foglalkoztatja a legtöbb szakembert, például fázisrajzolókat, kifestőket, tervezőket.

Még mindig privatizáció ellőtt áll a Pannónia Filmstúdió. A nagy múltú rajzfilmvállalat ügyvezető igazgatója, a neves animációs rendező, Jankovics Marcell lapunknak elmondta: az ÁPV Rt. még az idén kiírja a pályázatot. A sok éve húzódó privatizáció megoldást jelentene a Pannóniafilmnek – véli az ügyvezető. A filmgyártó bázis a 90-es évek elejére összeomlott, több kisebb-nagyobb stúdióra esett szét. Elsőként Varga Csaba alapított saját stúdiót, aztán a Kecskeméti Filmstúdió lett önálló. A megmaradt Pannónia Film Vállalatból 1994-ben megalakult a Pannóniafilm Kft., a társaság évek óta a Ma-Ra Kft. megbízásait teljesíti, folyamatos náluk a munka – teszi hozzá Jankovics Marcell.