2006 politikai fordulatot hozhat Magyarországon

Az 1990-es rendszerváltáshoz mérhető politikai fordulat előtt áll Magyarország a 2006-os parlamenti választások küszöbén. Világos, hogy lesz politikai változás: ha az ellenzék győz, azért, ha a mai koalíció nyer, akkor először kap egymást követő két ciklusra mandátumot Magyarországon egy politikai erő, tehát ezért. Miért várhatunk azonban fordulatot a magyar politikai életben a közelgő választásoktól? Azt gondolom, azért, mert bármelyik politikai erő is győz tavasszal, már nem kormányozhat úgy, ahogy 1990 és 2006 között tette az eddigi négy kormánykoalíció. Az Antall-kormány teljes politikai és gazdasági fordulatot hajtott végre, amelyet egy rejtett politikai paktum tett lehetővé: az MDF és az SZDSZ titkos paktuma adott stabil politikai keretet a rendszerváltoztatáshoz. E titkos politikai megegyezés nélkül aligha ment volna simán a nemzeti intézmények felállítása, a privatizáció, az 1992-es négy „piacgazdasági törvény” megalkotása, és a paktum nélkül az akkori koalíció sem tölthette volna ki mandátumát. A Horn-kormány nevéhez fűződő 1995–96-os konszolidáció annak volt köszönhető, hogy a politikai ellenzék tetszhalott állapotban volt, így a két kormánypárt belső megegyezésével – tehát újból a nyilvánosság kizárásával – lehetett politikai megegyezésre jutni a Bokros-programról. Az Orbán-kormány sem kényszerült nyilvános megegyezésre a társadalom nagy csoportjaival, illetve a politikai elit ellenzékbe szorult erőivel: elég volt a koalíciós megállapodás. A Medgyessy- és Gyurcsány-kormány politikája sem alapult nyílt közmegegyezéseken, sem a „jóléti rendszerváltásnak” nevezett osztogatásos politika, sem a miniszterelnök-váltáshoz vezető politikai puccs, sem a „százlépéses” kormányzás nem élvezte a politikai ellenzék, illetve a széles társadalmi nyilvánosság támogatását.
2006-ban azonban új helyzettel szembesül majd a győztes politikai erő: olyan fordulatokat kell elindítania a gazdaságban, amelyek jelentőségükben az 1990-es rendszerváltozáshoz hasonlatosak. Ráadásul több esetben is az 1990-es – paktum által formált – új demokratikus intézményrendszer alapjaihoz kell hozzányúlni: ez történik majd a politikai osztály mérete és struktúrája, az önkormányzatok, az egészségügy és az oktatás területén. Miért nem lehet ezt már belső koalíciós megállapodásokkal vagy titkos paktumokkal kezelni?
Az ok a kétharmados törvények léte: technikailag sem vihető át a fordulatok egy része a parlamenti szavazáson az ellenzékkel kötött megállapodás nélkül, de ettől még lehetne titkos paktumot kötni. Gyakorlatilag azonban nem lehet, mert az ellenzék – függetlenül attól, hogy ki lesz az –, erős marad, és a 2010-es választásokra figyelve nem köthet titkos paktumot. Ez a korlátozott politikai szövetségek és a nyílt társadalmi megállapodások felé terelheti a magyar politikát. Az új kormánykoalíció és annak új ellenzéke egyaránt felméri majd, hogy nem elegendő egymással megállapodniuk, mert a társadalom nagy elit csoportjainak formális bevonása nélkül meginoghat legitimációs alapjuk. Nyílt nemzeti megállapodást négy forgatókönyv szerint lehet majd kötni. Először: eseti nyílt megállapodásokkal. Másodszor: egy új intézményrendszeren alapuló, átfogó társadalmi-gazdasági megállapodással. Harmadszor: formalizált nagykoalícióval, amely mögött legalább a gyengébb politikai fél társadalommal kötött nyílt megállapodása áll. Végül, a negyedik forgatókönyv a lengyel megoldás, amikor a vesztes politikai erő eltűnik a színről, tehát olyan mértékben meggyengül, hogy maradványaival és szavazóival köt megállapodást a győztes politikai erő.
2006 politikai fordulatot hozhat, ezen alapulhat majd a 2007–2008 közötti gazdaságpolitikai fordulat. Különös szerencse, hogy a magyar gazdasági élet szereplőinek fejében közmegegyezés van a gazdasági fordulat elemeit illetően, így a politikai osztálynak lesz kivel megállapodnia. Az állam működésének radikális átalakítását követeli az üzleti élet minden szereplője, amellyel a szavazó állampolgárok döntő többsége is egyetért. Mégsem lesz könnyű, mert a politikai elitnek túl kell lépnie egész eddigi működésén: ellenségeskedés helyett szövetkeznie kell, ráadásul nem rejtett paktumok, hanem nyílt megállapodások keretében.