A kormány szemlátomást nagyon bátor volt...
A kormány és a koalíciós pártok szemlátomást igencsak bátrak voltak az idei büdzsé elkészítésekor, illetve elfogadásakor. A fennálló jelentős kockázatok ellenére ugyanis a hiányelszaladást meggátoló tartalékokat a tavalyinál alacsonyabb szintre állították be, sőt, a költségvetési vita során ez a puffer több tíz milliárddal még csökkent is.
A büdzsében korábban két jogcímen képeztek tartalékot, azonban közülük csak az egyik tétel, nevezetesen az általános tartalék szolgált arra, hogy a bevételek előre nem látható kedvezőtlen alakulása vagy nem tervezhető kiadások felmerülése esetén megakadályozza a törvényben rögzített deficit-előirányzat túllépését. A céltartalékból a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket érintő elbocsátásokkal összefüggő kiadásokat fedezték, valamint innen biztosítottak forrásokat a főtisztviselők illetményére, vagyis ez a jogcím nem a hiányelszaladást volt hivatott meggátolni. Ezeken felül azonban a tavalyi költségvetésbe államháztartási tartalék néven beiktattak egy újabb tartalékot, amely az általános tartalékhoz hasonlóan szintén a deficitcél teljesítését szolgálta.
A két biztonsági „szelep” 2005-ben az elfogadott költségvetési törvény alapján 270 milliárd forintra rúgott, év közben azonban az államháztartási tartalékképzés alól bizonyos intézményeket mentesítettek, majd a maradék egy részét végleg elvonták. Ám az így ténylegesen mintegy 180 milliárdot kitevő puffer sem volt elég, hiszen az euróátvétel szempontjából mérvadó, eredményszemléletű kimutatás szerinti deficitcélt a kabinet szeptemberben a GDP 4,7 százalékáról 7,4-re srófolta. Az idei büdzsébe azonban még a múlt évinél is kisebb, összesen 127 milliárdnyi szelepet tettek, annak ellenére, hogy elemzők, gazdaságkutató intézetek, sőt az Európai Bizottság is aggodalmait fogalmazta meg az idei államháztartási hiányterv megvalósítását illetően (Brüsszel szerint a deficit a 6,1 százalékos kormányzati ígérettel szemben 8,1 százalékos lehet).
Figyelemre méltó az is, hogy a költségvetési vita során ennek nagysága számottevően apadt. A Veres János pénzügyminiszter által beterjesztett törvényjavaslat még 163 milliárd forinttal számolt. A háttérben zajló egyeztetések nyomán azonban bizonyos szociális és oktatási normatívák emelését az általános tartalék több mint 10 milliárdos mérséklésével biztosították, amelynek közel 38 milliárdos mértéke ennek eredményeként az államháztartási törvényben előírt minimumnál hajszálnyival lett csak magasabb. A fejezeti államháztartási tartalékból is lecsíptek 20 milliárdot: ezt az összeget javarészt az önkormányzatoknak adták oda közalkalmazotti béremelésre. Tovább növelték a kockázatot azzal, hogy lazítottak a fejezeti tartalék felhasználási szabályán. Az eredeti tervvel szemben ugyanis lehetővé tették, hogy ezt a tételt a minisztériumok, költségvetési intézmények az illetmények javítására is fordíthatják, ez egyet jelent azzal, erre a célra lényegében szabadon elkölthetik az elviekben pufferként szolgáló összeget.
