„Felsült” az OEP a bíróságon
Néhány napja a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elmarasztalta az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, mert megpróbálta megbírságolni az egyik munkáltatót, amely nem volt hajlandó az OEP által rendszeresített „Jövedelemigazolás” elnevezésű sorszámozott nyomtatványtömbjét megvásárolni és használni, mondván, a számítógépes szoftver számszakilag hibátlan, azonos adattartalmú jövedelemigazolást készít. Az ítélet jogerős.
Miközben a jogszabály már azt várja el a könyvelőktől és bérszámfejtőktől, hogy megabájtokkal halmozzák el elektronikus formában minden hónapban a kormányzati gerinchálózat szervereit, addig, úgy tűnik, hogy az egészségbiztosítási pénztárak háza táján konzerválódtak a XX. századból visszamaradt módszerek. Digitális aláírás, PIN kódok és ügyfélkapu helyett kézbe kell venni a jó öreg nyomtatványtömböt, és rákörmölni a bérszámfejtő program által hibátlanul előállított adatokat.
Egyébként már a megjelenésének pillanatában hiányos tartalommal helyeztette forgalomba az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a szóban forgó OEP-B/1-es számú nyomtatványát. Lemaradt ugyanis a nem rendszeres jövedelmek részletezése. Később a jogalkotó kiemelte az egészségbiztosítási járulékköteles jövedelmek közül a végkielégítést, a jubileumi jutalmat és a szabadságmegváltást, miután azok vonatkozási időszakának megállapítása nemcsak a foglalkoztatókat, hanem az egészségbiztosítási pénztárakat is megoldhatatlan feladat elé állította az ellátások alapjának megállapításakor. A probléma ekkor azonban csak részben oldódott meg, jó pár juttatás (pl. prémium) adatait továbbra is külön részletezéssel, egy pótnyomtatványon csatolni kellett. A nyomtatvány tartalmát az OEP az elmúlt években nem aktualizálta.
Az egészségbiztosítási pénztárak számára az OEP előírta, hogy – bár az a jogszabályban így nem szerepel – a foglalkoztatókat azonosítsa az egyes nyomtatványtömbök vásárlása előtt. Ennek az egyes helyeken csak úgy tudtak megfelelni, hogy szabad formátumú megrendelőlapokat követeltek a munkáltató képviselőjétől. Amennyiben a foglalkoztató által készített megrendelőlap formai kellékekben alulmúlta a várakozásokat (nem volt rajta bélyegző), a nyomtatvány értékesítését az egészségbiztosítási pénztár részéről megtagadták. A foglalkoztatók többsége egy idő után persze kitanulta az OEP jellemző szokásait.
Az egészségbiztosítási pénztárak kizárólag a megfelelőnek tartott megrendelőlapok esetén értékesítettek a foglalkoztató számára, de akkor is csak egy tömböt. Csak nagyon indokolt esetben kaphatott a munkáltató több tömböt, ilyenkor az elbírálás teljesen egyedileg történhetett, mert az ügy az egészségbiztosítási pénztár munkatársainak saját belátásán múlik.
Az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvénybe öt éve bekerült szakaszok [217/1997. Korm rend 37/A § (1)] megfogalmazása nyomtatványt említ, annak előállítási módjáról nem szól, sem arról, hogy az a társadalombiztosítási igazgatási szerveknél kapható sorszámozott nyomtatványtömb segítségével, kézírással állítandó ki.
A társadalombiztosítási és egészségbiztosítási szabályokat végrehajtó kormányrendeletekben „útmutatókat” emelnek jogszabályi szintre, pecsét és bélyegző alkalmazását követelik meg. Ezek alapot teremtenek arra, hogy az OEP és szervei más ügyekben is rendszeresen megakadályozzák meghatalmazottak számára az eljárást a bélyegző vagy pecsét használatának hiányára hivatkozással, vagy esetleg azért, mert az éppen aktuális „útmutató”-nak nem felel meg a nyomtatvány kitöltése. Pedig a „bélyegzős” aláírásra vonatkozó előírások túlterjeszkednek, és így ütköznek a cégjegyzési szabályok által megfogalmazottakkal és a „meghatalmazottság” Ptk.-ból és Pp.-ből megfelelő szakaszaival. Korábban már volt egy ilyen szakasz a kapcsolódó kormányrendeletben a nyugdíjnyilvántartások terén, de azt kiiktatták a rendeletből.
Az említett perben a bíróság kimondta, hogy egy olyan foglalkoztató esetében, ahol az útmutatót nem kell alkalmazni – mert nem kifizetőhely –, nincs jelenleg érvényben lévő olyan előírás, amely az OEP által rendszeresített tömb használatát előírná. A bíróság elfogadta volna, hogy a tömb egy kifizetőhely esetében kötelező lehet, de az adott foglalkoztató nem volt kifizetőhely, így a felperes cégnek adott igazat, és az OEP bírságra vonatkozó határozatát hatályon kívül helyezte.
