A hatályos munka törvénykönyve nem tartalmaz a prémium (mozgó bér) kitűzésére vonatkozó rendelkezéseket, így a prémiumrendszer általános feltételeit, alkalmazásának elveit a kollektív szerződésben lehet rendezni vagy a munkaszerződésbe „belealkudni”. A kollektív szerződésben érdemes meghatározni például azokat a munkaköröket, amelyekben lehetőség van prémium kitűzésére vagy akár megjelölni az alkalmazható prémiumfajtákat.
A konkrét prémiumfeladatokat a munkaadó az úgynevezett prémiumkitűzésben, illetve a munkaszerződésben is rögzítheti. Ebben a prémium összegén túl a kifizetést kizáró vagy korlátozó feltételeket is meghatározhatja. A foglalkoztató maga döntheti el, hogy a kollektív szerződésben meghatározott munkakörök közül melyekre vonatkozóan határoz meg ténylegesen prémiumfeladatokat és azokat hogyan definiálja. Ezekbe a munkaadói döntésekbe a munkavállaló érdemlegesen nem is szólhat bele.
Abban az esetben, ha a dolgozó a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesíti – és nincsenek előre meghatározott kizáró feltételek –, jogosulttá válik a prémiumra. Ha a felek prémiumfizetésben állapodtak meg, a cég utóbb nem tagadhatja meg a fizetést arra való hivatkozással, hogy meggondolta magát, és mégsem kíván prémiumfeladatot kitűzni.
A prémiumra jogosultság nem jelenti automatikusan az abból való részesülést is. Ha a foglalkoztató kifejezetten fenntartotta azt a jogot, hogy a kötelezően nem járó juttatásról az összes körülmény utólagos értékelése után határozzon, akkor egy esetleges nemleges döntés nem jogsértő. A prémium kifizetését a cég csak akkor tagadhatja meg – vagy követelheti vissza az e címen kifizetett összeget –, ha a munkavállaló a munkaadó által előírt követelményeknek nem tett eleget.
Előfordulhat, hogy a dolgozó a prémiumfeladatát csak részben tudta teljesíteni, mégsem kizárt, hogy az összeg egy részét kifizeti a cég. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a kifizetés lehetőségét a prémiumkitűzés megengedte, vagyis a cég erről rendelkezett.
A munkatárs akkor is jogosult marad a prémiumra, ha a feladatok teljesítését követően megszűnik munkaviszonya. Ezzel ellentétes kikötést nem alkalmazhat jogszerűen a munkaadó.
A foglalkoztatónak jogában áll a munkavállalónak jutalmat vagy más ösztönző juttatást ígérni, ezt általában egy-egy feladat teljesítéséért tűzik ki. Hogy mikor és kinek biztosítja a jutalomszerzés lehetőségét, azt kizárólag a cég dönti el. Ha a foglalkoztató jutalmat helyez kilátásba, és a munkavállaló a szabott feltételeket teljesíti, akkor a jutalom jár. Részjutalom fizetésére csak akkor van lehetőség, ha arra a cég a jutalom kitűzésekor egyértelmű ígéretet tett. A prémiummal ellentétben a jutalom kapcsán a munkaadónak joga van ahhoz is, hogy menet közben a jutalom megadásának feltételein korlátozás nélkül változtasson.
Ez a joga időben addig marad meg, amíg a jutalmat ténylegesen ki nem adják a munkavállaló részére. A jutalom tehát teljes egészében a cég mérlegelési jogkörébe tartozó juttatási forma.
A prémium előre meghatározott „ösztönző”, amely feladat teljesítése vagy más teljesítmény elérése esetén jár. A prémium a személyi alapbéren (vagy teljesítménybéren) felül, előre meghatározott összegben illeti meg a kollégát. A munkaadónak jogában áll a dolgozónak jutalmat vagy más ösztönző juttatást ígérni egy-egy feladat teljesítéséért. Ám azt, hogy mikor és kinek biztosítja a cég a jutalomszerzés lehetőségét, azt a foglalkoztató dönti el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.