Táppénzesek, figyelem! Szigorodott az ellenőrzés, megvan az eredménye
A bruttó kereset kiáramlásának növekedése ellenére tavaly a 2003. évinél közel kétmilliárddal kevesebb volt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár táppénzkifizetése. A 104,6 milliárd forintos előirányzatból – az előzetes adatok szerint – 97 milliárdot költött el – tájékoztatta a Világgazdaságot Móricz Ferenc, az OEP egészségügyi szakértői főosztályvezetője.
A megtakarításban jelentős szerepe volt a táppénzjogszabályok korábbi változása hatásainak: 2004. áprilistól ugyanis 180-ról 90 napra mérsékelték a biztosítási jogviszony megszűnését követően igénybe vehető, úgynevezett passzív jogon járó táppénzes napok számát. Tavaly a táppénzes napok kétharmad részét aktív, egyharmadát passzív jogon utalványozták a doktorok. Ezzel együtt az Országos Orvosszakértői Intézet rendelete egyértelművé tette a keresőképtelen betegek jogait és kötelességeit. E szerint a táppénzfolyósítás lejárta előtt a tb-kifizetőhelyeknek értesíteniük kell az orvosokat a folyósítás megszűnésének idejéről, hogy páciensüket időben tájékoztathassák.
Móricz Ferenc nem cáfolja, hogy a betegek esetenként munkahelyük féltése miatt nem mennek betegállományba, ám ezt helytelennek tartja, mivel betegen dolgozni hoszszú távon drága mulatság lehet a betegnek, a munkáltatónak és a társadalombiztosítónak egyaránt. Megjegyezte: ennek a kérdésnek van egy másik oldala is, amikor foglalkoztatási gondok levezetésére próbálják felhasználni a táppénzes állomány lehetőségét. Erre tavaly is volt példa, amikor vállalati csőd esetén maga a foglalkoztató ajánlotta dolgozóinak ezt a megoldást.
Az ilyen esetek megítélése rendkívül megnehezíti az orvosok dolgát, ám a keresőképtelenséget elbíráló doktornak és a felülvéleményező főorvosnak segítségül szolgálnak a szakmai irányelvek. Ezeket 2004 októberétől alkalmazzák, amikor meghatározták az egyes betegséghez vagy kórállapothoz szövődménymentes esetben adható táppénzes napok számát. Egyébként a felülvizsgáló orvosok csupán az elmúlt év első felében közel 35 ezer orvosi praxist ellenőriztek, 145 ezer beteget vizsgáltak meg és 521 ezer dokumentumot néztek át. Ez idő alatt a munkáltatók 605 esetben kezdeményezték a betegállományban lévő munkatársuk ellenőrzését. Megtudtuk azt is, hogy – vélhetően a megújított szakmai irányelvek alkalmazásnak következtében – a hátfájás, a mozgásszervi betegségek, a mentális és viselkedési zavarok, valamint a depressziós kórképek miatti táppénzes idő szignifikánsan csökkent. Lassan bekerül a köztudatba, hogy a táppénz nem addig jár, amíg azt valaki jónak látja, hanem ameddig az egészségi állapota és a biztosítotti jogviszonya indokolja.
A táppénzes helyzet kedvező alakulását segítette az OEP e célra kifejlesztett informatikai rendszere. A keresőképtelenséget elbíráló orvosok jelentéseit monitorrendszerrel feldolgozzák, így egyszerűen meg tudják ítélni az átlagostól elérő eseteket. A főosztályvezető azt reméli, mielőbb megteremtik a jogi és az anyagi feltételét annak, hogy a ma már elavult flopis jelentések helyett – időt és adatvesztést spórolva – online kapcsolaton kapják a keresőképtelenségi adatokat az orvosoktól. S mivel a szakrendelők egy részében már kiépített előjegyzési rendszer működik, szeretnék elérni, hogy a betegek soron kívüli orvosi ellátásban részesüljenek.
Az OEP megkezdte az egészségbiztosítási szakorvosok képzését. Így a keresőképtelenséget és munkaképességet elbíráló szakorvosok, akik teljesítik az előírt feltételeket, bekerülnek az orvosi nyilvántartásban regisztrált doktorok közé.
