A nagy kormányzati svindli

Működött a kormány halogatós, „leültetős” technikája az autópálya-építés ügyében. Emlékezetes, fél éve erős támadások érték az ötletet, hogy a prioritások közé tartozó úthálózat-fejlesztést a költségvetésen kívülre szervezve (PPP-konstrukció keretében) oldja meg az állam. Kezdetben a miniszterek büszkén számoltak be a nagy trükkről: épül is autópálya, és a költségvetési hiány sem emelkedik. Aztán zavar támadt: jött az unió statisztikai hivatala, és azonnal elkaszálta a nagy PPP-svindli legszembeötlőbb részét, amikor úgy döntött, nem lehet a már elkészült (!) autópályákat utólag „PPP-síteni”. Persze ezt a szálat lehetne a módszertől vérszemet kapó kormányzat túlkapásának minősíteni, de az alapkoncepció komoly hiányosságaira is ráirányította a figyelmet.
Merthogy abból van bőven. A költségvetési szektoron kívülre sorolt Állami Autópálya Kezelő Zrt. kötvénykibocsátásából finanszírozott sztrádaprogrammal ugyanis az állami, illetve a magánszektor által történő fejlesztések legrosszabb tulajdonságait sikerült kimazsolázni. Egyrészt a forrás rendkívül drága, hiszen az ÁAK csak vállalati kötvényt bocsáthat ki, amelynek jelentős felára van egy államkötvénnyel szemben. Másrészt az állam mégis megtartotta a gyeplőt a saját kezében, így aligha van remény arra, hogy a nemzetközi összehasonlításban igen drágán épülő magyar autópályák ezentúl racionálisabban (kisebb korrupciós költséggel) készüljenek. Mindezt egy igen kockázatos célért: hogy kisebb költségvetési hiányt lehessen kimutatni. Pedig nyílt titok: az Eurostat már tavaly jelezte, arra ne igyon mérget a kormány, hogy áldását adja a megoldásra. Könnyen lehet, az ÁAK-t visszasorolja a költségvetési körbe, teljesen feleslegessé téve a konstrukcióval felvállalt öszszes hátrányt.
Ezek után nagy lett a csönd a Pénzügyminisztérium háza táján, a tavaly őszre tervezett kötvénykibocsátást elhalasztották, újragondolást ígértek. Ám hamar kiderült, ennél jobb (például az ÁAK-t kihagyó tényleges PPP-konstrukció) nem jut eszükbe, minden marad a régiben. Addig is a költségvetésihiány-előrejelzések „módszertani kockázat” címén 250-300 milliárd forintos (további) bizonytalansággal készülnek. De ez már legyen a következő kormány gondja.