Békéltető testületi döntés megtámadása

A békéltető testület határozatának érvénytelenítésére irányuló per nem közigazgatási jogvita – szögezte le a következő ügyben a Legfelsőbb Bíróság (LB).

A megyei békéltető testület egy panaszos és egy vállalkozó fogyasztóvédelmi vitájában ajánló jellegű határozatot hozott. Ebben úgy rendelkezett, hogy a vállalkozó csaknem ötszázezer forintot térítsen meg a panaszos számára. A vállalkozó nem fogadta el a határozatot, és a megyei bírósághoz fordult. Az megsemmisítette a békéltető testületi döntést, mondván, eljárása nem felelt meg az államigazgatási eljárás szabályainak, és nem tett eleget tényállás-tisztázási kötelezettségének, mert a felperes által megjelölt bizonyítékokat figyelmen kívül hagyta.

A testület az LB-hez fordult felülvizsgálatért. Egyebek közt arra hivatkozott, hogy az eljárásra nem az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni, és egyébként érdemben helytálló határozatot hozott.

Az LB alaposnak találta kérelmét. Kifejtette: az eljárásban valóban nem az államigazgatási rendelkezéseknek, hanem a polgári perrendtartás általános szabályainak kell érvényesülniük. Kiemelte: a testület összetételére és eljárására vonatkozó rendelkezések meghozatala során a jogalkotó a választott bíráskodás szabályainak analóg alkalmazására törekedett. Így nem hagyható figyelmen kívül, hogy ha a választott bírósági ítéletet megtámadják, a rendes bíróság azt érdemben nem bírálhatja felül. Csakis azt vizsgálhatja, hogy a törvényben felsorolt érvénytelenségi okok valamelyike fennáll-e. Önmagában az anyagi jogsértés azonban nem alapozza meg a választott bírósági ítélet érvénytelenítését. Utalt arra is: a választott bírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben alperesként nem a választott bíróságot, hanem az az előtt folyó eljárás alperesét kell perbe vonni. Ennek megfelelően az adott – a békéltető testület határozatának megsemmisítésére irányuló – jogvitában nem a békéltető testület az alperes, hanem a panaszos. Erre tekintettel az LB hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasította. Az új eljárásban – mutatott rá – fel kell hívni a felperest, hogy alperesként vonja perbe a panaszost, és ennek megtörténte után bírálható el az ügy. (KK)

- a szerzői jogdíjakról (MK 2006/11. sz.)

- a szerzői jogdíjakról (MK 2006/11. sz.)-->