Hitelbiztosítás: jól jöhet, ha a vevő nem fizet
A hazánkban kiállított számlák 2,7 százalékát soha nem fizetik ki – a statisztikai adatok lehangolónak tűnhetnek, ám érdekes módon a vállalatokat ez sem ösztönzi arra, hogy hitelbiztosítást kössenek. Az esetek többségénél nem hiszik el, hogy ez velük is megtörténhet, illetve, ha azt látják, hogy az elmúlt évek veszteségei még mindig elmaradnak a hitelbiztosítás esetleges díjától, akkor meggyőzhetetlenek – összegzik a hazai kis- és középvállalkozók hozzáállását a hazánkban működő hitelbiztosítók.
Az elmúlt esztendők azonban korántsem jelentenek garanciát a jövőre nézve, főként, hogy – mint Vanek Balázs, az Atradius magyarországi vezetője megjegyezte – a kelet-közép-európai régióban Magyarország számít a legkárveszélyesebbnek. Egyre több vállalatnál tapasztalható fizetési probléma, és ez a kárkifizetések alakulásában is tetten érhető – magyarázta Vanek. Bizonyos nagyságrend felett minden olyan cégnek érdemes lehet hitelbiztosítást kötni, amely nagyobb számú vevőkörrel, hitellel dolgozik – mutatott rá Varga Gábor, az Euler Hermes igazgatósági tagja. Jelenleg a piaci verseny miatt egyre kitolódnak a fizetési határidők, s ez veszélyes lehet – tette hozzá.
Bár a hazai vállalatok egyre nagyobb része van tisztában a hitelbiztosítás fogalmával, a tényleges szerződéskötésig csak csekély részük jut el. Magyarországon legalább hatezer szerződésnek kellene lennie Mikael C. Szabo, a Coface budapesti fióktelepének vezetője szerint, ha az osztrák példát vesszük alapul, ahol jelenleg 2200 szerződést lehet összeszámolni, szemben a hazánkban fellelhető 400 körülivel. Mikael C. Szabo a legnagyobb problémát abban látja, hogy a cégek egyszerűen spórolnak, jóllehet a magyarországi díjak nemzetközi viszonylatban olcsónak tekinthetők.
Jól sikerült az elmúlt év az Atradius számára: a díjbevétel 40 százalékkal, 330 millió forintra bővült. A belföldi szállítások vannak túlsúlyban a társaságnál, hasonlóan a Coface-hez, ahol 85 százalékra tették ennek arányát. A Coface is jó évet zárt, díjbevétele elérte a 280 millió forintot. Az Euler Hermes – ahol 35-40 százalékra tehető az export aránya – 9 százalékos árbevétel-növekedést könyvelhetett el az elmúlt évben (1,66 milliárd forint), s ez némileg elmaradt a tervekhez képest. A Mehib Rt. 615 millió forint díjbevétellel jelenleg a második legnagyobb szereplő a magyar piacon.
