Jól jöhet, ha a vevő nem fizet
Az éves forgalom 0,2-0,4 százalékára rúgnak átlagosan a kiadások, ám egy minimumdíjat azért kikötnek a cégek. Így például az Euler Hermesnél egy-másfél millió forint az éves minimumdíj, a megcélzott vállalati kör forgalma félmilliárd forintnál kezdődik. Egymillió forint körüli szinten húzódik a minimumdíj az Atradiusnál és a Coface-nél, ahol a 250-300 millió forintos forgalmat lebonyolító cégeket is megcélozzák szolgáltatásaikkal. A Mehib ez évi stratégiája nyomán azok a kisvállalkozások is hitelbiztosítást köthetnek exportjukra, amelyeknek a kivitele nem haladja meg a kétmillió eurót – tudtuk meg Dercze Zoltán vezérigazgató-helyettestől, s mint hozzátette: ez közel 3-3,5 ezres potenciális ügyfélkört jelentene. Minderre állami háttér biztosításával nyílik lehetőség – a költségvetés készfizető kezessége kapcsolódik hozzá –, ám a konstrukció kereteit most alakítják ki. A forgalomra vetítve 0,3-0,4 százalékos díjjal számolhatnak az érdeklődők.
A hitelbiztosítás díját számos tényező befolyásolja, így az árbevétel volumene, az ágazat jellege, illetve hogy hány vevője van a társaságnak. A megfelelő kockázatmegosztás miatt legalább öt vevőnek kell lennie a portfólióban, főként, hogy kisebb cégeknél előfordulhat, egy-két vevőjük kiesik a rostán – magyarázta az Euler Hermes igazgatósági tagja. Az Atradiusnál lehetőség van a kisebb, pár százezer forint értékű szállítások gyors és költséghatékony biztosítására, amennyiben a vevőt már korábban bevizsgálták, s egy automatikus hitelkeretet állapítottak meg esetében, s hasonló szolgáltatást kínál az Euler Hermes is. Fontos információt hordoz a vállalat saját hitelmenedzsmentje is a díj megállapításánál, illetve hogy korábban milyen veszteségek érték már, s a portfólióban mekkora a problémás vevők száma. Alapvetően ezen tényezők mentén alakul ki az önrész mértéke is, amely általában 15-20 százalék, de mint egyesek fogalmaztak: van példa nulla százalék önerős szerződésre, de 35 százalékosra is.
„Ezt a vevőt nem biztosítom” – a legtöbb ügyfél aligha hallja szívesen, ha a hitelbiztosítók ilyen megállapításra jutnak a portfólió átvizsgálását követően. Száz cégből 3-4 problémás ügyfél mindig akad, s alighanem a hitelbiztosító szakembereinek diplomáciai érzékén is múlik, miként tudják ezt a tényt elfogadtatni a leendő ügyfelükkel. „Lényeges, hogy szakmailag alátámasszuk az indoklásunkat” – emelte ki Varga Gábor.
A problémás vevőket – amennyiben csak egy kisebb részét adják a portfóliónak – több módon is kezelhetik a hitelbiztosítók. „Előfordul, hogy a kockázat megosztásaként részelfogadást alkalmazunk, azaz például 20 milliós limitkérelem mellett csak 10 millió forintig biztosítjuk a vevő részére történő szállítás” – jegyezte meg Vanek Balázs. Arra is van példa, hogy egy adott vevőre nagyobb önrészt kötnek ki a hitelbiztosítók, például 50 százalékosat.
A szolgáltatás legnagyobb előnye akkor mutatkozik meg, amikor a vevő fél év elteltével nem fizet (a hitelbiztosítók jellemzően ekkora türelmi időt kötnek ki), illetve ha fizetésképtelenné válik. Ez utóbbi esetben elegendő a felszámolás jogerős elrendelése, a sikertelen bírósági végrehajtás, avagy a szállítók kényszeregyezsége, s a biztosító megtéríti az előzetesen kialkudott arányt. Érdekességként említhető, hogy az Atradius politikai kockázatok esetében is pótdíj nélkül térít néhány környező országba irányuló export esetében.
A biztosítási összeg kifizetésének azonban az is feltétele, hogy az ügyfél betartsa a szerződés apró betűs részeit is. Így például jelentenie kell a hitelbiztosító felé, ha a vevő nem fizet a számlaesedékességet követően. S a biztosító nem nézi jó szemmel azt sem, ha az ügyfele túllépte a szállítási keretet, nem ad inkasszómegbízást, vitatott a kinnlevősége, illetve a káreseménynél derül ki, hogy nem éppen helytállók az adatai.
A Coface adatbázisában közel 420 ezer aktív cég szerepel, s a társaságnak külön információs cége van. Az Atradius céginformációs rendszerében mintegy 20 ezer cég szerepel, míg az Euler Hermes közel 30 ezer adós vállalat adatát ismeri naprakészen, s közel egy éve saját céginformá-ciós rendszerük van.
