Kihasználatlan források
Amikor egy vállalkozó új fejlesztést fontolgat, nemcsak a hazai, de a határon átnyúló piacon is érdemes körülnéznie – tanácsolják a szakértők. Forrásszerzésre, tartós partneri kapcsolatok kialakítására jó alkalmat kínál az Európai Unió Interreg programja. A lehetőségekről pedig sokat elárul, hogy 2007-től évente másfélszer-kétszer annyi pénzt szán az EU területi együttműködésre, mint most, és ebből – hét esztendőre számolva – négyszer több pénz jut a magyarországi pályázóknak, mint jelenleg.
Élénkülő vállalkozói érdeklődésről, a partnerkeresés iránti igény növekedéséről számolt be a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Interreg-konferenciáján Csanádi Ágnes, a Váti Kht. vezérigazgatója. Elmondta, hogy a jelenlegi közösségi programban a rendelkezésre álló források 67 százalékával az Interreg IIIA szolgálja a határ menti, 27 százalékkal az Interreg IIIB a transznacionális és 6 százalékos kerettel az Interreg IIIC a régiók közötti együttműködést. Magyarországnak jelenleg Ausztriával, Szlovákiával, Ukrajnával, Szlovéniával, Horvátországgal, Romániával, Szerbia és Montenegróval van határ menti együttműködési programja. A Magyarország rendelkezésére álló, több mint 17 milliárd forintos együttes keretre eddig beadott hazai pályázatok közül 175 részére ítéltek meg támogatást, összesen 12,72 milliárd forint értékben.
Bár a 2004–2006-os keret nagy része már „elkelt”, még mindig vannak lehetőségek. Magyarország és a szomszédos államok Interreg IIIA programjai közül eddig az Ausztriával való együttműködés bizonyult a legkelendőbbnek. Itt a teljes keret 7,56 milliárd, a Magyarországra jutó rész 2,65 milliárd forint volt, és gyakorlatilag már mind elfogyott. Pluszlehetőségként az esztendő második negyedében jelennek meg a mikroprojektalap pályázatai, 250 millió forintos kerettel.
A Romániával, valamint Szerbia és Montenegróval való együttműködésre teljes egészében 12,3 milliárd, ebből a Magyarországra 7 milliárd forint jutott. A pályázatok ismételt meghirdetését márciusra ígéri a vezérigazgató, másfél milliárd forintos kerettel.
A Magyarország–Szlovákia– Ukrajna szomszédsági program teljes kerete 7,23 milliárd forint, ebből a Magyarországra eső rész 4,2 milliárd volt. A még szabad 1,37 milliárd forintra 2006. február 15-ig várják a pályázatokat. A kiírások szerint többek között határon átnyúló üzleti és intézményi együttműködés, mikroprojektek esetében helyi közösségek közötti kapcsolatépítés, valamint kis léptékű közlekedési és távközlési infrastruktúra támogatására lehet pályázni.
Február 1-jén zárult le a beadási határidő a Szlovénia–Magyarország–Horvátország szomszédsági program legutóbbi pályázatainál. Itt a teljes keret 6,55 milliárd forint, ebből a Magyarországra eső rész 3,26 milliárd volt, amelyből a most lezárult pályázatokra 1,52 milliárd forint maradt.
Földrajzilag a területi együttműködésben – a Váti Kht. vezetője szerint – Nyugat-Magyarország viszi el a pálmát. Itt komoly múltja van az Ausztriával való szoros kapcsolatoknak, s ezek kedvező hatása megmutatkozik a pályázatok minőségében is. A szlovén és a horvát határon átívelő együttműködésben a tapasztalatok egyelőre korlátozottak, a forrásfelhasználás szabályai nem tisztultak le, és a benyújtott pályázatok rendkívül hiányosak. Felfűtött érdeklődés jelentkezik a magyar–szlovák–ukrán program iránt: a beadott pályázatok mintegy 40 százalékát – 314-et – az itteni kiírásokra nyújtották be, és az infopontok, a budapesti irányító hatóság közreműködésének köszönhetően a projektek kidolgozottsága is jobb. Magyarország Interreg IIIA programjában a beadott pályázatok száma – 409 darab – alapján a listavezető a magyar–román–szerb együttműködés, bár a határon átnyúló hatás még nem igazán érvényesül a projektekben.
A területi együttműködés uniós felértékelődésében rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében Csanádi Ágnes fontosnak nevezte az eddigi tanulságok levonását is. A beadott pályázatoknál súlyos problémának értékelte a formai hibák több mint 90 százalékos arányát, az innováció, a projekt-előkészítés alacsony szintjét, az országonként eltérő szabályozást, a túlzott bürokráciát, önerőnél a forráshiányt és a közbeszerzés elhúzódását.
