Lehengerlő tavaszünnep közeleg
Az egyetemes zeneművészet két hatalmasságához kötődő évforduló határozza meg a 2006-os Budapesti Tavaszi Fesztivál március 17-én kezdődő, április 2-ig tartó, túlzás nélkül káprázatosnak mondható programját: Wolfgang Amadeus Mozart 250, Bartók Béla pedig 125 éve született. Húsz Bartók-koncert mellett legalább tíz kiállítás irányítja a figyelmet a világszerte ismert magyar komponista életművére. Mozart műveinek bemutatásakor a ritkaságok állnak a középpontban – mondta el lapunknak Zimányi Zsófia.
Az évente más vendégországot bemutató sorozatban svájci művészekkel találkozhatunk. 1937-ben a Bázeli Kamarazenekar rendelte meg Bartóktól a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabot – márciusban ez az együttes adja elő a művet. A Suisse Romande zenekara Sztravinszkij mellett Ligeti- és Eötvös-darabokat mutat be Eötvös Péter vezényletével. A legendás koreográfus, Maurice Béjart társulata Freddie Mercury emlékére készült, a Queen és Mozart zenéit felhasználó Ballet for Life című táncesttel szerepelnek az Erkel Színházban.
A fenomenális hegedűvirtuóz, Maxim Vengerov a remek formáját mutató Pannon Filharmonikusokkal lép fel, a világ legnagyobb zongoraművészei közé sorolt Daniel Barenboim pedig szólistaként érkezik Budapestre. Az április 2-i záró esten fellépő Royal Philharmonic Orchestrát a Magyarországon először koncertező Daniele Gatti dirigálja. Az operai kínálatból csak egy csemege: a március 26-i Mozart-maratonon, vasárnap délelőtt 11 és éjfél között ugyanaz a társulat adja elő a Figaro házasságát, a Cosí fan tuttét és a Don Giovannit a Millenáris Teátrumban, Kovalik Balázs rendezésében. Mindezzel még csak a kiugró különlegességekből emeltünk ki néhányat.
A fesztivál ünnepélyes nyitányát a 2006-os esztendő egyik szenzációja adja, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójától, Baán Lászlótól származó információink szerint a Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában című kiállítás több mint 350 műalkotást mutat be a világ körülbelül 100 nagy múzeumából, könyvtárából, egyházi kincstárából; a grandiózus tárlat bekerülési értéke 500 millió forint (a Monet és barátai című tárlat esetében ez az összeg feleekkora volt). A Magyar Nemzeti Galériában pedig a Francia Fauve-ok, magyar Vadak 1904–1914 elnevezésű kiállítás nyílik meg a fesztivál idején.
Zimányi Zsófia tájékoztatása szerint az összes, mintegy 66 ezer belépő 87 százalékát értékesítették eddig, azaz néhány előadásra lehet még korlátozott számban jegyet venni. Ilyen például a RENT című musical bemutatója. A kiállításokra a fesztivál két hetében közel 80-100 ezer vendéget várnak, az ingyenes jegyekkel együtt tehát a 200 ezret is meghaladhatja a programfolyamon a nézők száma. A legdrágább jegy az idén 20 ezer forintos, az ingyenes programok számát pedig megsokszorozza a Fringe Fesztivál számos díjmentes rendezvénye.
Az 1,2 milliárdos költségvetés közel 20 százalékát fedezi a jegybevétel, az állami szerepvállalás 45 százalék, a fesztivál három fenntartója: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Turisztikai Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat. A többi pénzt a szponzorok adják, illetve jelentős a bartertámogatások értéke is. A fesztivál mecénása immáron hetedik esztendeje a Siemens Nemzeti Vállalat.
Ma már a fesztivál saját bevétele több mint az összköltségvetés fele, miközben még 2000-ben is a fenntartóktól érkezett összeg volt a magasabb (a saját bevételeket a szponzori támogatások mellett a jegybevétel és a bartertámogatások adják). Az idei összegek csak a fesztivál zárása után tudhatók, de érdemes a tavalyi számokat idézni: ekkor 260 millió forint volt a jegybevétel, ez a szponzoroktól érkezett összeggel és a bartertámogatásokkal együtt a teljes költségvetés közel 58 százalékát adta. Az idén körülbelül a kiadások felét költik honoráriumra, ötödét reklámra, a fennmaradó részt pedig dologi költségekre, szállásra, hangszer-, terem- és kottabérlésre, valamint jogdíjakra. (EE–KZs)
Tavaly az összes néző egyharmada volt külföldi, s a felmérések szerint a külföldiek többsége visszatérő vendég. A tavalyi felmérések szerint a külföldi látogatók 85 százaléka európai országokból jön, közel egyharmaduk Németországból. Általában 3-4 éjszakát töltenek hazánkban, éjszakánként és személyenként 16 ezer forintot fordítanak szállásra, belépőkre személyenként átlagosan 12 400 forintot. Jelentősen nő az utazási irodákon, szállodákon keresztül eladott belépők aránya, valamint a hatodik éve működő internetes jegyértékesítés. Míg ez utóbbi 2000-ben még 1,8 százalék volt, addig tavaly már a jegyek 17,8 százalékát adták el az interneten, s ez a szám az idén is nő – de erről végleges adat csak a fesztivál után áll rendelkezésre.
