Megfontolandó versenypárbeszéd
A felgyorsult gazdasági-piaci szféra a mainál rugalmasabb, hatékonyabb közbeszerzéseket kíván, s ennek érdekében ad módot a közösségi irányelv a versenypárbeszédre. Az új jogintézmény – amelyet a tagállamok nem kötelesek bevezetni, de nálunk már január óta él – az igazán bonyolult közbeszerzési eljárásokban nyújthat segítséget az ajánlatkérőnek, aki a potenciális ajánlattevőkkel együtt alakíthatja ki a beszerzés tárgyát. Az eljárásban párbeszéd, ámde egyúttal verseny is folyik az érdekeltek között – fejtette ki Patay Géza ügyvéd. Hozzátette: sokan úgy vélik, mindez nem egyéb, mint a tárgyalásos eljárás egyik sajátos formája, de ez csak részben igaz. Olyan speciális eljárás ugyan, amelynek elengedhetetlen része a tárgyalás, de arra nem a verseny végén, hanem az eljárás első, kezdeti szakaszában kerül sor; s igen szűk körben, a törvényben meghatározott feltételek esetén alkalmazható. Ha az ajánlatkérő olyan beszerzést akar megvalósítani, ahol – a műszaki, jogi vagy akár a finanszírozási kérdések tekintetében – nem határozható meg pontosan, egyértelműen a kiírás, meghívhat cégeket, publikussá teheti, hogy versenyeztetni fog, az érdeklődőkkel külön-külön vagy együtt is tárgyalhat, hogy olyan alaphoz jusson, amelyre felépítheti a közbeszerzést. A versenypárbeszédet alkalmazhatja például akkor is, ha egy komoly informatikai beruházásra készül, hiszen e terület állandó fejlődésben van, óriási a versengés a piacon. A versenypárbeszéd alkalmazásának ugyancsak feltétele az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztási elvének érvényesülése, valamint hivatásos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele – mondta Patay Géza.
Az ajánlatkérő tipikusan külön-külön tárgyal az érdeklődőkkel. A törvény megengedi az együttes tárgyalást is, de csak akkor, ha ehhez valamennyi érdekelt hozzájárult. A tárgyalás – akár egyenként, akár közösen folytatják – az új jogintézmény legérzékenyebb pontja. A versenytársak ugyanis érthetően ragaszkodnak ötleteikhez, megoldási javaslataikhoz, nem kívánják a konkurencia orrára kötni az üzleti titoknak minősülő kérdéseket. Az sem veszélytelen persze, ha az ajánlatkérő külön-külön tárgyal velük, hiszen nem tudni, hogyan használja majd fel, esetleg nem adja-e tovább a tőlük kapott információkat. A jog ugyan tiltja azok továbbadását, de a gyakorlat azért tartogathat ilyen „meglepetéseket”.
Tagadhatatlan az is, hogy a felek mindegyikének származhat előnye is az eljárásból. A versenyzők számára például többé-kevésbé kiderülhet, a másik mit nyújt, de legalábbis információkat kaphatnak arról, ki és mit, hogyan és mennyiért ajánl. Az ajánlatkérő pedig a versenytárgyalás alapján alakíthatja ki a kiírást. Persze neki is megvan a maga kockázata, kérdés ugyanis, az érdekeltek egyáltalán vállalkoznak-e a megmérettetésre. A nagy cégek állandóan fejlesztenek és nem biztos, hogy beszállnának egy olyan versenybe, ahol sok mindent kell felfedniük. Ez különösen a hasonló műszaki megoldások esetén lehet kényes pont, és amennyire erősítheti a felek között a versenyt, olyannyira csökkentheti is. Mert ha az ajánlatkérő – mondjuk – megismeri az egyik megoldást, megtörténhet, hogy a pályázatot ennek megfelelően írja ki, ezáltal kedvezőbb helyzetbe hozva annak gazdáját. Ehhez járulhat még az is, hogy a végső ajánlattétel előtt az ajánlatkérő módosíthatja az elbírálási szempontrendszert, így akár az egyik ajánlattevőre is szabhatja azt.
Annyi azonban bizonyos, hogy az ajánlattevő nem adhatja alább három pályázónál a verseny végén – figyelmeztetett Patay Géza. Főhet tehát a cég feje, ha nincs három ajánlata, hiszen akkor nem alkalmazhatja az eljárást, és lehet, hogy befullad a közbeszerzése. Míg ha egy másik eljárási formát választ, és azt végigviszi, s ha csak egyetlen ajánlattevője akad, azzal is köthet szerződést.
Mint minden közbeszerzési eljárásban, ebben is kritikus tényező az idő. A versenypárbeszéd során az ajánlatkérő tulajdonképpen vakon ugrik fejest a vízbe, hiszen nem tudja, mennyire lesznek közlékenyek az érdekeltek. Hiába látszik könnyűnek a dolga, egyáltalán nem mindegy, miképpen „kártyázik” a megkapott adatokkal, különösen az üzleti titkokkal, s nem közömbös az sem, mit, hogyan hasznosít. Az ajánlattevőnek is van megfontolnivalója mielőtt a versenytárgyalás mellett dönt – hangsúlyozta Patay Géza. Mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy az adott esetben célszerű-e az alkalmazása: valóban a szakértelem érvényre jutását, a rugalmasságot, a gyorsaságot, a remélt kiírást szolgálja vagy olyan buktatókat rejt, amelyek akadályozhatják, netán meghiúsíthatják az eredményes közbeszerzést.
(versenytárgyalás)
-szűk körben alkalmazható
-hivatásos közbeszerzési tanácsadót igényel
-a közös tárgyaláshoz az érdekeltek hozzájárulása szükséges
--tárgyalás alakítja a kiírást
-három ajánlat elengedhetetlen
(versenytárgyalás)
-szűk körben alkalmazható
-hivatásos közbeszerzési tanácsadót igényel
-a közös tárgyaláshoz az érdekeltek hozzájárulása szükséges
--tárgyalás alakítja a kiírást
-három ajánlat elengedhetetlen -->
