Nem érdemes spórolni

Minden ötödik vállalkozót kár ér egy évben: leggyakrabban üvegtöréssel, vízkárral, közvetett villámcsapással, betöréses lopással találják szemben magukat. Ilyenkor igazán fontos, hogy a kis- és középvállalkozásnak a valós kockázatoknak megfelelő szerződése legyen, mert sokba kerülhet a spórolásból fakadó alulbiztosítottság.

A biztosított kockázati körök lefedik-e a vállalkozásának jelenlegi valós biztosítási igényét? A biztosított vagyoncsoportok kötvényén megjelölt biztosítási összegek megfelelnek-e a biztosított vagyontárgyak újrabeszerzési értékének? Netalán jelezte-e már tanácsadójának, ha szerződésével kapcsolatosan módosítási igénye merült fel? A kérdésekre adott válaszok fontosak, hiszen sok mindent elárulnak a cég biztosítással kapcsolatos hozzáállásáról: súlyának megfelelően kezeli-e, avagy a legkisebb mértékben sem foglalkoztatja. Abból ugyanis nem lehet kiindulni, hogy egy vállalkozásnak soha nem lesz kára. A statisztika sem ezt támasztja alá: ezer szerződésből több mint 210 esetben bekövetkezik valamilyen káresemény az adott évben. Az, hogy milyen típusú káresemény következik be, döntően függ a vállalkozás által végzett tevékenységtől, ám leggyakrabban üvegtöréssel, vízkárral, közvetett villámcsapással, betöréses lopással találhatja szemben magát a társaság – fogalmazott Szabó Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító lakossági és vállalkozói vagyonbiztosítási csoport vezetője.

A legdrágább spórolás – jellemzik egyes szakemberek az alulbiztosítottságot, hiszen ez esetben nem a valós értéknek megfelelő összegre kötöttek szerződést a cégek, s bár kevesebb díjat fizettek, kár esetén is arányosan kevesebb lesz a biztosító szolgáltatása. Egy minimális biztosítási szintet tehát valamennyi vállalkozásnak érdemes megcéloznia, s arra kell törekednie, hogy a biztosított vagyontárgyak biztosítási öszszege egyezzen meg azok szerződéskötéskori valóságos értékével – tanácsolta Lázár István, az OTP Garancia Biztosító vagyon- és felelősségbiztosítási főosztályvezetője. A kis- és középvállalkozásoknak arra kell figyelniük, hogy a biztosítási szerződések a teljes kockázatviselési időszak alatt mindig a valós biztosítási összegeket tartalmazzák – hangsúlyozza Kirchknopf Gábor, az Uniqa Biztosító nagyügyfél-biztosítások területvezetője. A K&H Általános Biztosító vállalati divízió ügyféligazgatója, Sebestyén Kálmán arra hívta fel a vállalkozások figyelmét, hogy a szerződés pontos szövegét minden esetben el kell olvasni, hogy tisztában legyenek azzal, mikor fizet a biztosító és mikor nem, illetve, ha igen, mennyit.

Folytatás a 8. oldalon >>