BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A gazdasági szférának is üzlet az egészségmegőrzés

Az egészségügyi szűrővizsgálatok rövid távon a halálozások 30 százalékos csökkenését eredményezik. A hazánkban 2003-ban kezdett szűrések hatására a következő évtizedben a rosszindulatú daganatos betegségek által okozott halálozás tíz százalékkal csökkenhet. Jelenleg a halálozás negyede rákos megbetegedés következménye. A prevenciós programokat tetemes összeggel támogatja az üzleti szféra is.

A rosszindulatú daganatos betegségek Magyarországon az összes haláleset közel negyedéért felelősek. A daganatos halálozás mérséklésének – rövid és középtávon – egyik legígéretesebb esélye a lakosság szűrővizsgálata, a magukat egészségesnek vélő, tünet- és panaszmentes emberek ismételt vizsgálata. A szűrővizsgálattal megelőzhető a betegség súlyosabb kimenetele, mivel a beteg korábban kerül szakorvoshoz, mint ha már a baj jelei miatt fordult volna hozzá.

Tavaly óta a hagyományostól eltérő módszerekkel, összetett kommunikációval, nyereményjátékkal és a védőnői szűrések elindításával kívánjuk az érintett hölgyeket a szűrésen történő megjelenésre ösztönözni.

A szervezett lakossági szűrés az egészségügyi ellátórendszerben közpénzből finanszírozott, így a lakosság számára ingyenes, az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportokra kiterjedő, személyes meghívást és követést alkalmazó, szakmailag indokolt gyakorisággal megismételt népegészségügyi tevékenység.

Az egészségpolitikai döntésekre mértékadó nemzetközi szakmai-politikai szervezetek ajánlásai szerint, a népegészségügyi stratégia részeként azok a szűrővizsgálati eljárások alkalmazhatók, amelyeknek a hatásossága a halálozás csökkenésével mérhetően bizonyított. Ennek a feltételrendszernek máig három szűrővizsgálati eljárás felel meg: a 45–65 év közötti nők kétévenként végzett emlőszűrése (mammográfia), a 25–65 év közötti nők méhnyakszűrése citológiai kenetvétellel és nőgyógyászati vizsgálattal, valamint az 50–70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján. Az előbbi kettőre hazánkban teljes körűen lehetőség van, az utóbbi általános bevezetése 2007-re várható.

A méhnyakrák okozta halálozás mérséklésére 2003 szeptemberében vezettük be a 25–65 korú nők háromévenkénti szervezett szűrését. Ebben az időszakban a meghívottak 4,29 százaléka élt a lehetőséggel. Ez döbbenetesen rossz arány, még akkor is, ha sok asszony magánorvossal ellenőrizteti állapotát.

A 2005 októberében indított Liliom program során a meghívólevéllel együtt kézbesítette a posta a nyereményszelvényeket is. Aki a szűrővizsgálaton – a megadott helyen és időpontban – megjelent, részt vehetett a nyereményjátékban – ez természetesen nem volt kötelező. Az ellenőrizhetőség érdekében a kitöltött és visszaküldött nyereményszelvényen szerepeltetni kellett a forgalmi napló sorszámát, az orvos aláírását és pecsétjét. A fődíj egy szponzori felajánlásból származó Renault Modus személygépkocsi, amelyet ez év februárjában nyilvános tévéműsorban sorsoltunk ki.

A kommunikációs program nem szorítkozott pusztán a sorsolás népszerűsítésére, az érintetteket számos egyéb formában – elektronikus és írott médiában, plakátokon – is buzdítják a szűrésen való részvételre. A klasszikus reklámeszközöket helyi és regionális szinten szervezett PR-kampány kísérte. Ennek során minden megyében sajtóeseményeket szerveztek, amelyek megvalósításában a program megyei koordinátorai, a helyben dolgozó civil és betegszervezeteket bevonva, és a helyi orvosokat is megszólítva vettek részt. A kampány a program támogatóinak – többek között a Lilly Hungária gyógyszergyártó vállalattal kötött húszmillió forint értékű megállapodásnak – köszönhetően jött létre.

Mindemellett a legtöbb hölgyet mozgósító orvos kétmillió forintért műszert vásárolhat rendelője korszerűsítésére. Ezzel a programmal még nem tudtuk megközelíteni azt, hogy hazánkban az átszűrtség elérje a nyugat európai átlagot, ezért a munka folytatása elengedhetetlenül szükséges.

A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy azokban az országokban sikeres a méhnyakszűrés, ahol a hüvelykenetet a lakossággal közvetlen napi kapcsolatban álló egészségügyi szolgálat veszi le. Ezért egyelőre mintaprogramként nálunk is a körzeti védőnőkre bízzuk a szűrés első szakaszát. A védőnők a kenetvételhez elméleti és gyakorlati oktatást kapnak, ennek kapcsán a hüvelytükör alkalmazását, a méhnyak megtekintését és a kenetvétel technikáját sajátítják el, valamint azt, hogy miként ismerhetik fel azokat az eseteket, amelyeket nőgyógyászhoz kell irányítani. A vizsgálati anyagot a citológiai laboratóriumhoz kell eljuttatniuk.

A szűrési programban részt vevő védőnőnek az ellátási területén élő, a szűrési korosztályba tartozó női lakosság minden tagját meg kell keresnie egy év alatt. Ha a megkeresett nem vett részt az elmúlt 3 évben szűrésen, a védőnő megkéri, hogy vegyen részt nála a szűrésen, és méhnyakkenetet vesz tőle. A mintaprogramokban a védőnők által végzett szűrés reményeink szerint a lakosságnak legalább a 60 százalékát eléri.

Azt reméljük, hogy a mintaprogramok – amelyeket öt megyében (Nógrád, Baranya, Tolna, Somogy, Zala) indítunk – sikeresek lesznek. Amennyiben így lesz, országos bevezetése 2007-ben kezdődhet meg, és vélhetően a program elterjesztésével Magyarországon a méhnyakrák halálos áldozatainak száma lényegesen csökkenni fog. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy optimális átszűrtség esetén a méhnyakrákos halálozás a jelenleginek negyedére csökkenhet.

Az emlőszűrés esetében már sokkal jobbak a megjelenés adatai. Van olyan település, ahol 90 százalék feletti a részvétel, ez főként azokra a területekre jellemző, ahol a háziorvos külön figyelmet fordít a hozzá bizalommal fordulók egészségének megőrzésére. Harminchét mammográfiás központ és hét szűrőállomás mellett 2006-ban új központok jelezték szándékukat a rendszerben való részvételre. Az Összefogás az egészségért a mellrák ellen koalíció nagyon sokat tett azért, hogy a szűrővizsgálaton való megjelenést serkentse, ennek is köszönhető, hogy itt a megjelentek száma átlagosan meghaladja az 50 százalékot. A részvételi aktivitás további növelése érdekében – részben közcélú magánbefektetésekkel – az emlőszűrés lehetőségeinek kiterjesztése várható.

Az ÁNTSZ Pest megye nehezen elérhető településeinek lakosait szűrni hivatott mobil egységet (szűrőbuszt) szerzett be, a mammográfiás készülék beszerzése folyamatban van. Dr. Deák Csaba (MammAlba Kft.) magánbefektetése eredményeként egy önjáró mobil szűrőegység (komplett szűrőbusz) építését fejezték be Székesfehérváron.

Elkezdődtek és előrehaladottak a tárgyalások Johnson & Johnson Kft., valamint a Magyar Rákellenes Liga által szponzorált újabb mobil mammográfiás szűrőállomás felépítéséről. A szponzorok az ehhez szükséges összeget elkülönítették. Ennek az egységnek a feladata az ország délkeleti megyéiben azon települések mammográfiás ellátása, amelyek tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők. A szűrőbuszt a 2006-os év első felében szeretnék üzembe állítani.

Nemzetközi tapasztalatok és hazai becslések alapján a népegészségügyi szűrővizsgálatoktól – azok bevezetését követő 5-7 év után – a halálozás mintegy 30 százalékos csökkenése várható. Így hazánkban az emlőrák miatti halálozás 20 százalékkal (évente mintegy 480 fővel), a méhnyakrák miatti 50 százalékkal (évente mintegy 250 fővel), a vastag- és végbélrák miatti pedig 10 százalékkal (évente mintegy 500 fővel) mérséklődhet. Ezért a népegészségügyi szűrővizsgála-tok jelentősen (az elérendő cél mintegy 36 százalékával) hozzájárulhatnak a Nemzeti népegészségügyi program egyik fő célkitűzéséhez, a rosszindulatú daganatos halálozás 10 százalékos csökkentéséhez.


(A szerző népegészségügyi kormánymegbízott)

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.