Tavaly óta a hagyományostól eltérő módszerekkel, összetett kommunikációval, nyereményjátékkal és a védőnői szűrések elindításával kívánjuk az érintett hölgyeket a szűrésen történő megjelenésre ösztönözni.
A szervezett lakossági szűrés az egészségügyi ellátórendszerben közpénzből finanszírozott, így a lakosság számára ingyenes, az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportokra kiterjedő, személyes meghívást és követést alkalmazó, szakmailag indokolt gyakorisággal megismételt népegészségügyi tevékenység.
Az egészségpolitikai döntésekre mértékadó nemzetközi szakmai-politikai szervezetek ajánlásai szerint, a népegészségügyi stratégia részeként azok a szűrővizsgálati eljárások alkalmazhatók, amelyeknek a hatásossága a halálozás csökkenésével mérhetően bizonyított. Ennek a feltételrendszernek máig három szűrővizsgálati eljárás felel meg: a 45–65 év közötti nők kétévenként végzett emlőszűrése (mammográfia), a 25–65 év közötti nők méhnyakszűrése citológiai kenetvétellel és nőgyógyászati vizsgálattal, valamint az 50–70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján. Az előbbi kettőre hazánkban teljes körűen lehetőség van, az utóbbi általános bevezetése 2007-re várható.
A méhnyakrák okozta halálozás mérséklésére 2003 szeptemberében vezettük be a 25–65 korú nők háromévenkénti szervezett szűrését. Ebben az időszakban a meghívottak 4,29 százaléka élt a lehetőséggel. Ez döbbenetesen rossz arány, még akkor is, ha sok asszony magánorvossal ellenőrizteti állapotát.
A 2005 októberében indított Liliom program során a meghívólevéllel együtt kézbesítette a posta a nyereményszelvényeket is. Aki a szűrővizsgálaton – a megadott helyen és időpontban – megjelent, részt vehetett a nyereményjátékban – ez természetesen nem volt kötelező. Az ellenőrizhetőség érdekében a kitöltött és visszaküldött nyereményszelvényen szerepeltetni kellett a forgalmi napló sorszámát, az orvos aláírását és pecsétjét. A fődíj egy szponzori felajánlásból származó Renault Modus személygépkocsi, amelyet ez év februárjában nyilvános tévéműsorban sorsoltunk ki.
A kommunikációs program nem szorítkozott pusztán a sorsolás népszerűsítésére, az érintetteket számos egyéb formában – elektronikus és írott médiában, plakátokon – is buzdítják a szűrésen való részvételre. A klasszikus reklámeszközöket helyi és regionális szinten szervezett PR-kampány kísérte. Ennek során minden megyében sajtóeseményeket szerveztek, amelyek megvalósításában a program megyei koordinátorai, a helyben dolgozó civil és betegszervezeteket bevonva, és a helyi orvosokat is megszólítva vettek részt. A kampány a program támogatóinak – többek között a Lilly Hungária gyógyszergyártó vállalattal kötött húszmillió forint értékű megállapodásnak – köszönhetően jött létre.
Mindemellett a legtöbb hölgyet mozgósító orvos kétmillió forintért műszert vásárolhat rendelője korszerűsítésére. Ezzel a programmal még nem tudtuk megközelíteni azt, hogy hazánkban az átszűrtség elérje a nyugat európai átlagot, ezért a munka folytatása elengedhetetlenül szükséges.
A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy azokban az országokban sikeres a méhnyakszűrés, ahol a hüvelykenetet a lakossággal közvetlen napi kapcsolatban álló egészségügyi szolgálat veszi le. Ezért egyelőre mintaprogramként nálunk is a körzeti védőnőkre bízzuk a szűrés első szakaszát. A védőnők a kenetvételhez elméleti és gyakorlati oktatást kapnak, ennek kapcsán a hüvelytükör alkalmazását, a méhnyak megtekintését és a kenetvétel technikáját sajátítják el, valamint azt, hogy miként ismerhetik fel azokat az eseteket, amelyeket nőgyógyászhoz kell irányítani. A vizsgálati anyagot a citológiai laboratóriumhoz kell eljuttatniuk.
A szűrési programban részt vevő védőnőnek az ellátási területén élő, a szűrési korosztályba tartozó női lakosság minden tagját meg kell keresnie egy év alatt. Ha a megkeresett nem vett részt az elmúlt 3 évben szűrésen, a védőnő megkéri, hogy vegyen részt nála a szűrésen, és méhnyakkenetet vesz tőle. A mintaprogramokban a védőnők által végzett szűrés reményeink szerint a lakosságnak legalább a 60 százalékát eléri.
Azt reméljük, hogy a mintaprogramok – amelyeket öt megyében (Nógrád, Baranya, Tolna, Somogy, Zala) indítunk – sikeresek lesznek. Amennyiben így lesz, országos bevezetése 2007-ben kezdődhet meg, és vélhetően a program elterjesztésével Magyarországon a méhnyakrák halálos áldozatainak száma lényegesen csökkenni fog. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy optimális átszűrtség esetén a méhnyakrákos halálozás a jelenleginek negyedére csökkenhet.
Az emlőszűrés esetében már sokkal jobbak a megjelenés adatai. Van olyan település, ahol 90 százalék feletti a részvétel, ez főként azokra a területekre jellemző, ahol a háziorvos külön figyelmet fordít a hozzá bizalommal fordulók egészségének megőrzésére. Harminchét mammográfiás központ és hét szűrőállomás mellett 2006-ban új központok jelezték szándékukat a rendszerben való részvételre. Az Összefogás az egészségért a mellrák ellen koalíció nagyon sokat tett azért, hogy a szűrővizsgálaton való megjelenést serkentse, ennek is köszönhető, hogy itt a megjelentek száma átlagosan meghaladja az 50 százalékot. A részvételi aktivitás további növelése érdekében – részben közcélú magánbefektetésekkel – az emlőszűrés lehetőségeinek kiterjesztése várható.
Az ÁNTSZ Pest megye nehezen elérhető településeinek lakosait szűrni hivatott mobil egységet (szűrőbuszt) szerzett be, a mammográfiás készülék beszerzése folyamatban van. Dr. Deák Csaba (MammAlba Kft.) magánbefektetése eredményeként egy önjáró mobil szűrőegység (komplett szűrőbusz) építését fejezték be Székesfehérváron.
Elkezdődtek és előrehaladottak a tárgyalások Johnson & Johnson Kft., valamint a Magyar Rákellenes Liga által szponzorált újabb mobil mammográfiás szűrőállomás felépítéséről. A szponzorok az ehhez szükséges összeget elkülönítették. Ennek az egységnek a feladata az ország délkeleti megyéiben azon települések mammográfiás ellátása, amelyek tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők. A szűrőbuszt a 2006-os év első felében szeretnék üzembe állítani.
Nemzetközi tapasztalatok és hazai becslések alapján a népegészségügyi szűrővizsgálatoktól – azok bevezetését követő 5-7 év után – a halálozás mintegy 30 százalékos csökkenése várható. Így hazánkban az emlőrák miatti halálozás 20 százalékkal (évente mintegy 480 fővel), a méhnyakrák miatti 50 százalékkal (évente mintegy 250 fővel), a vastag- és végbélrák miatti pedig 10 százalékkal (évente mintegy 500 fővel) mérséklődhet. Ezért a népegészségügyi szűrővizsgála-tok jelentősen (az elérendő cél mintegy 36 százalékával) hozzájárulhatnak a Nemzeti népegészségügyi program egyik fő célkitűzéséhez, a rosszindulatú daganatos halálozás 10 százalékos csökkentéséhez.
(A szerző népegészségügyi kormánymegbízott)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.