Béren kívüli juttatások: korának megfelelőt!

Likviditás, azonnali pénzhez jutás – az alkalmazottakat általában ezek a szempontok vezérlik, amikor az egészségpénztárak mellett teszik le a voksot, már ha választaniuk lehet a munkáltató által nyújtandó hozzájárulások között. Az egészségpénztári szolgáltatás mellett azonban önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásban, önsegélyező pénztárban, élet-, baleset- és egészségbiztosításban is gondolkodhat a társaság, s a juttatási forma kiválasztásakor érdemes lehet az egyes alkalmazottak élethelyzetét is felmérni. Egy pályakezdőnek ugyanis egészen mások az igényei, mint egy nyugdíjhoz közel álló személynek, s a vállalatok erre még igen csekély figyelmet fordítanak – fogalmaztak a biztosítók szakemberei. Az esetleges fizetésemelésnél egy nyugdíjkorhatárhoz közel álló dolgozónál például érdemesebb lehet az öszszeget önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként átadni, hiszen ez esetben kevesebb mint tíz év alatt hozzájuthat a pénzéhez, ráadásul az időskori öngondoskodást is szolgálja.

A leggyakoribb, hogy az egészség- és az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjvállalást együtt nyújtja a cég, ezek kedvezményes adózási módja megegyezik, mindössze a maximálisan igénybe vehető összegnél van különbség. A munkáltató annak megfelelően dönthet az arányokról, hogy melyiket tartja hosszú távon kedvezőbbnek munkavállalója számára – mutatott rá Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese. Az alkalmazottnak pedig azt is érdemes mérlegelniük, hogy a nyugdíjpénztár olcsóbban működik, mint az egészségpénztár, illetve, hogy az egészségpénztár csak akkor éri meg igazán a számára, ha a befizetésekkel egyenértékű kiadások is megjelennek, azaz nem „tékozolja el” a pénzt.

Gyakori az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári juttatási forma kombinálása, ahol megjelenhetnek korcsoport szerinti különbségek, hiszen például egy fiatal családos általában a juttatása nagyobb részét egészségpénztárba fizeti be, míg egy nyugdíjhoz közel álló inkább a nyugdíjpénztárat részesíti előnyben. A munkáltatók körében az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb, bár az egészségpénztár elterjedtsége is nő – magyarázta Ribényi Ákos, a Generali Providencia Biztosító személybiztosítási osztályvezetője. Az optimális az lenne – folytatta –, ha a munkáltató a dolgozói számára a fenti két juttatást a szintén költségként elszámolható kockázati élet-, illetve baleset-biztosítási csomaggal is kiegészítené. Ennek előnye, hogy a pénztárakkal ellentétben itt megengedett a differenciálás.

A „több lábon állást” tartja a legfontosabbnak Turcsi Béla, az Uniqa Biztosító területvezetője is. A fiatal családosok esetében érdemes egy komolyabb kockázati életbiztosítást kötnie a cégnek, ám az egészségpénztári hozzájárulás is jól jöhet számukra. A középkorú alkalmazottak esetében a nyugdíjpénztári befizetéseket célszerű növelni, ám a kockázati életbiztosítás az életpálya ezen szakaszában is fontos lehet. A vállatoknál igen nagy a szórás a kockázati életbiztosítások esetében, jóllehet a csoportos módozattal – dolgozónként pár ezer forintért – megfelelő biztosítási összegeket lehetne elérni.

A nyugdíj-előtakarékosság fontosságát emelte ki Tölgyesi András, az OTP Pénztárak értékesítési és marketing-főosztályvezetője is. A statisztikai adatok ugyanis lehangolók: 2004-ben az egy főre jutó nettó átlagkereset 64 százalékát tette ki a nyugdíj összege, azaz egyik pillanatról a másikra 36 százalékos jövedelemkieséssel kell szembesülniük a magánszemélyeknek, miközben a kiadás volumene nem csökken ennyivel. A munkáltató is felelősséggel viseltetik az alkalmazottal szemben, hiszen olyan béren kívüli juttatásokat javasolt nyújtani, amely a későbbiekben is hasznos számára – hangsúlyozta Tölgyesi András. Az időskori gondoskodást elősegítő önkéntes nyugdíjpénztári juttatás mellett azonban az egészségpénztári, az egészségbiztosítási hozzájárulást is fontosnak tartja, bár az utóbbi nem számít adómentes juttatásnak.

A kockázati életbiztosításnak két kedvező eleme van, egyrészt adótehertől kíméli meg az alkalmazottat, illetve, ahol több ember van, ott költséghatékonyabban nyújthat nagyobb biztosítási összeget a társaság. A gond azonban az, hogy a biztosítási összegek csak jelzésértékűek – hangsúlyozta Kozek András –, a legtöbb esetben még az egymillió forintot sem érik el, ez az alulbiztosítottságot továbbra sem enyhíti. A pályakezdőknél, a családalapításban gondolkodóknak egy viszonylag magas kockázati életbiztosítási összeg lenne indokolt, míg ebben az életkorban az egészségpénztárnak megelőzési funkciója van – véli az Allianz Hungária vezérigazgató-helyettese, aki fontosnak tartja, hogy már a pályakezdőknél – ha nem is magas öszszeggel – a béren kívüli juttatás egyik eleme legyen az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás. Nem ugyanaz, ha 40 évig havi háromezer forint kerül a dolgozó számlájára, vagy ha 20 évig havi hatezer forint, a hosszabb megtakarítási időszak hozama ugyanis igen komoly mértékben megdobja a megtakarítás összegét – hangsúlyozta Kozek András. A középkorú alkalmazott az egészségpénztári hozzájárulást hatékonyabban tudja felhasználni, ám az ideális az lenne számára, ha az egészségbiztosítás is megjelenne esetében, ám ez adószempontból egyelőre nem preferált – tette hozzá.

Az életbiztosítások esetében érdemes lehet vegyes konstrukcióban is gondolkodni egyes piaci szereplők szerint, ám ez csak abban az esetben éri meg az alkalmazott számára, ha nyugdíjba vonulásukig a munkáltató a kedvezményezett

>> kockázati életbiztosítás (ideértve a teljes életre szóló biztosítást is): ebben az esetben a biztosítási esemény kizárólag a biztosított halála, tehát a biztosító csak ebben az esetben teljesít szolgáltatást

>> teljes és végleges munkaképtelenség esetére szóló biztosítás: ilyenkor a biztosítási esemény kizárólag a biztosított százszázalékos rokkantsága

>> baleseti halál és rokkantság

>> kockázati életbiztosítás (ideértve a teljes életre szóló biztosítást is): ebben az esetben a biztosítási esemény kizárólag a biztosított halála, tehát a biztosító csak ebben az esetben teljesít szolgáltatást

>> teljes és végleges munkaképtelenség esetére szóló biztosítás: ilyenkor a biztosítási esemény kizárólag a biztosított százszázalékos rokkantsága

>> baleseti halál és rokkantság Szabályok (az önkéntes nyugdíj-, illetve önkéntes egészségpénztárra vonatkozó legfontosabb szabályok)

>> 2006-ban évi 400 ezer forintos felhasználási korlátot vezettek be kilenc konkrétan meghatározott juttatásra, köztük az önkéntes egészség- és az önsegélyező pénztárakra is, míg a keretbe nem számít bele az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás

>> a munkáltatói hozzájárulás a társasági adóban költségnek és ráfordításnak minősül

>> a befizetéseket sem munkáltatói járulék, sem szakképzési hozzájárulás nem terheli Béren kívüli juttatások (életpályáknak megfelelően ajánlott)

>> pályakezdő: baleset-biztosítás, kisebb összegű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

>> fiatal családos: nagyobb összegű kockázati életbiztosítás, baleset-biztosítás, kisebb összegű önkéntes nyugdíj-, kisebb összegű egészségpénztári hozzájárulás

>> középkorú: kisebb összegű kockázati életbiztosítás, baleset-biztosítás, nagyobb összegű nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás

>> nyugdíjhoz közel álló: nagyobb összegű nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás-->