Egyéves a Művészetek Palotája
Tavaly március 14-én ünnepi koncerttel nyitotta meg kapuit hivatalosan a Művészetek Palotája, s most március 14-én kora délután kinyílnak a színfalak mögé vezető ajtók is. Az érdeklődők ismerkedhetnek a hangszerekkel, betekinthetnek próbákra, és még az áprilisi próbakoncertek előtt meghallgathatják a Nemzeti Hangversenyterem újdonságát, az orgona hangját.
Ünneplésre már csak azért is van okunk, mert másfél évszázada nem volt ilyen volumenű kulturális beruházás hazánkban, s amikor épült valami, akkor is vagy színház, vagy koncertterem, vagy múzeum jött létre. A Művészetek Palotájában viszont három intézmény található, s otthonra talált itt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, valamint a Nemzeti Táncszínház.
Ma már túlzás nélkül állítható, hogy akusztikája a világ élvonalába emeli a Nemzeti Hangversenytermet, ez a híres amerikai Artec és vezetője, Russel Johnson érdeme. Láthattuk, hogy szinte minden koncerten másképp helyezkedik el a 225 négyzetméteres, 40 acélsodronyon függő hangvető, amelynek a szárnyai külön-külön is mozgathatók.
A Ludwig Múzeum a Várból költözött ide, a korábbinál jóval nagyobb alapterületű, tágas terekbe. A tapasztalatok szerint a kortárs művészet iránt érdeklődők megszokták az új helyszínt, ahol néhány hete a Concorde Alapkezelőnek köszönhetően már 20 óráig, minden hónap utolsó szombatján pedig 22 óráig látogathatók a kiállítások és a köréjük szervezett programok.
A Fesztivál Színház kisebb zenei, kamaraoperai és táncprodukcióknak ad otthont, itt 452 néző élvezeti a hatalmas, 750 négyzetméteres színpadon a legkülönfélébb produkciókat, főként a Nemzeti Táncszínház előadásait. A Fesztivál Színház szintén rendkívül korszerű technikával készült, a mobil színpadnyílás 12 és 18 méter között változtatható, s az itteni koncerteken szintén kiváló akusztika fogadja a nézőket.
A Művészetek Palotája így egyszerre a klasszikus zene, az opera, a tánc, a dzsessz, a világzene, az igényes pop és a képzőművészet otthona, amelyről számos külföldi lap írt elismerően. A nyilvános kulturális rendezvények száma 2005. március 14-e és 2006. március 14-e között túllépi az 560-at, a sort a klasszikus koncertek vezetik 189 programmal. Igényes könnyűzenét 41, világzenét 37, dzsesszt 25 alkalommal lehetett itt hallgatni. Egy év alatt 121 tánc- és egy színházi előadás, 38 gyerekprogram és 111 múzeumi rendezvény gazdagította a kínálatot. A Nemzeti Hangversenyteremben olyan világnagyságok léptek fel, mint például Daniel Barenboim, Joshua Bell, Pierre Boulez, Edita Gruberova, Zubin Mehta. De hallhattuk a dzsessz, a világzene, a könnyűzene olyan nagyságait is, mint Al di Meola, az azóta elhunyt, varázsos hangú Ibrahim Ferrer, Omara Portuondo, Cesaria Evora.
Az idén a zenebarátok több mint száz saját rendezésű klaszszikus hangversenyre válthatnak jegyet, majdnem 40 gyermekprogram várja a családokat, több mint 60 világzenei és dzsesszestet rendeznek. A táncművészet rajongói csaknem másfél száz este indulhatnak a Fesztivál Színházba. A tavalyi nyolc nagy fesztivál után ez évben rövidebbek az ilyen sorozatok, így például az április 7-én kezdődő Jazztavasz a tavalyi egy hét után most négy estén kínál tematikus hangversenyeken csemegéket.
