Hatékony biztosíték a váltó

Az üzleti kapcsolatokban gyakori probléma a partner fizetőképessége, fizetési hajlandósága, illetve a fizetési határidők betartása. A vállalkozói szférában – az építőipartól kezdve megannyi ágazatban – a szállító, akitől megrendelnek valamit, elöl jár a teljesítésben: átadja terméket a másik félnek, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodásnak megfelelően harminc vagy hatvan napon belül, illetve a szerződésben kitűzött határidőben fizetni fog. Ám, hogy az árut átveszi, már ő van a nyeregben, birtokon belül: a terméket mondjuk beépíti valahova vagy továbbadja, és ellenértékét saját megrendelőjétől meg is kapja. Mindeközben ketyeg a fizetési határidő, és a szállító csak reménykedhet abban, hogy hozzájut-e a kikötött fizetséghez vagy sem. Nagy kérdés, milyen lehetőségek vannak a teljesítés kikényszerítésére, ha nem fizet a másik fél – utalt az üzleti élet mindennapi buktatóira Trinn Gábor ügyvéd.

Ilyen esetekben általában nem marad más mint a bírói út, a pereskedés, de ez a legkevésbé hatékony eszköz, hiszen évekbe telik, amíg befejeződik. Hatvan napot meghaladó és nem vitatott kinnlevőség esetén az érintettek gyakran élnek felszámolási kérelem benyújtásával, mintegy arra kényszerítve a másik felet, hogy ha nem akarja cége megszűnését, akkor fizessen. Gyakran azonban ez az út is hosszadalmas vitába torkollhat. Ha ugyanis az adós nem ijed meg a felszámolási kérelemtől, és a bíróság felhívására olyan védekezést nyújt be, amelyet az igazságszolgáltató fórum a követelés vitatásaként értékel, akkor bizony elhúzódhat az eljárás. Nemegyszer előfordul, hogy a szerződést jelzálogjoggal biztosítják, ám ez esetben ugyancsak körülményes lehet a végrehajtás, illetve a jelzálogjog érvényesítése is sokszor bíróságon ér véget.

Vannak azonban más, célravezetőbb módok is a fizetés kikényszerítésére. Erre különösen egy nálunk kevéssé alkalmazott eszköz, a váltó lehet a legmegfelelőbb biztosíték – hangsúlyozta az ügyvéd. A váltó egy absztrakt kötelezettséget megtestesítő értékpapír. Az alapjogviszony vizsgálata nélkül abszolút kötelezettségvállalás arra, hogy a megjelölt időpontban – ez többnyire a megállapodásban megszabott határidő lejárta – minden további nélkül fizetni kell. Ha a kötelezett ennek mégsem tenne eleget, bírósághoz kell fordulni, ám az ügy elbírálása nem kerül hónapokba, évekbe. A törvény váltóügyekben szigorú, háromnapos határidőt ír elő, például a tárgyalást három napon belül kell kitűzni vagy három napon belül lehet fellebbezni, tehát az eljárás igen gyors és hatékony. Alkalmazása azért is célszerű, mert a kötelezett aligha meri felvállalni, hogy valótlan tartalmú vagy fedezetlen váltót állítson ki. A 19. századot, illetve a 20. század első évtizedeit idéző regényekből tudható, miféle drámai következményekkel járhatott egykor az ilyen magatartás. Manapság a hamis váltó kiállításával a csalás bűncselekményét követi el a kibocsátó, és ezért – minősített esetben – akár tízévi szabadságvesztéssel is büntethető.

A váltó lehet „idegen”, amikor nem a kibocsátó, hanem harmadik személy köteles a fizetésre. Saját váltó esetében a kibocsátó a fizetésre kötelezett. Különösen előnyös eszköz azokban a jogviszonyokban, ahol egy nagyobb értékű árura jön létre a szerződés. Ilyenkor mindig felmerül az eladó részéről a komoly biztosíték igénye, és megoldásként rendszerint a bankgarancia kerül előtérbe. Ez azonban csak az igazán nagy cégeknél jöhet számításba. Hátránya ugyanis, hogy hiába van meg a fedezete, rendkívül költséges, illetve a bank nemigen hajlandó feltétel nélküli, az alapjogviszony vizsgálata nélkül beváltható garanciát kiállítani – mondta Trinn Gábor. Felhívta a figyelmet a váltó szigorú formai és tartalmi kellékeire. Ha ezek bármelyike is hiányzik, kifogást lehet emelni a váltóval szemben, és vita esetén már nem ér célt a jogosult. Ezért fontos kellő gondot fordítani a váltó törvényi kellékeire.

Hasznos lehet biztosítékként a bankinkasszójog kikötése is. Feltétele, hogy a szerződésben a kötelezett bankjának egyetértésével kössék ki a felek. Ilyenkor az érdekelt jogosultsága olyan, mint az APEH inkasszójoga, csak az törvényi felhatalmazáson alapul, ez pedig szerződésen. Ha van fedezet a kötelezett számláján, akkor a jogosultnak nem kell egyebek tennie, mint benyújtania az okiratot a számlavezető bankhoz. Ezért célszerű a szerződésben a kötelezett bankszámlaszámát, illetve számlavezető bankját is feltüntetni. Érdemes hosszabb időre szóló inkaszszójogot kikötni, mert ha a benyújtás pillanatában nincs is pénz a számlán, mihelyt befolyik, az összeget a hitelintézet leemeli. Ha a jogosult nagyon körültekintő és óvatos akar lenni, úgy nyilatkoztathatja a kötelezettet a szerződésben arról, hogy hány bankszámlája van, és több esetén mindegyikre kiterjedhet az inkasszójog. Amennyiben pedig a kötelezett hamisan nyilatkozik, akkor felmerülhet a csalás gyanúja, mert megtéveszthette a partnerét. (KK)

>> meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettségvállalás

>> az esedékesség megjelölése

>> a fizetési hely

>> annak neve, akinek a részére a fizetést teljesíteni kell

>> a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése

>> a kiállító aláírása

>> meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettségvállalás

>> az esedékesség megjelölése

>> a fizetési hely

>> annak neve, akinek a részére a fizetést teljesíteni kell

>> a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése

>> a kiállító aláírása-->