Lépjenek ki a szürkeségből!
Logó nélkül nem létezhet egy cég, hiszen az olyan, mintha névjegye sem lenne a munkatársaknak – ám úgy tűnik, ezzel a közhellyel nem minden kis- és középvállalat tud azonosulni. Manapság is számos társaságnál hiányzik a logó, vagy ha van is valami ehhez hasonló, az vagy régebben készült, azaz korszerűnek aligha nevezhető, illetve egy amatőr munka eredménye – összegzi tapasztalatait Bodó András, a GO!creatives reklámügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója. A logónak ráadásul Magyarországon nincs kultúrája a vállalati körben, ezt az is mutatja, most jutott el arra a szintre a cégek egy része, hogy egyáltalán elgondolkodnak arról, talán érdemes lehet egyedi módon megjelenni a piacon.
Érthetőség, figyelemfelkeltés, egyediség, rugalmas alkalmazhatóság – a jó logónak alapvetően ezek az ismérvei, ám úgy tűnik, a hazai minták többsége inkább a „nem utánozandó” kategóriába sorolható. Számos olyan példát lehet ugyanis találni, ahol olvashatatlan a név, olyan bonyolult a szimbólum, hogy senki nem jön rá, mire is utal, nagyon rikító a szín, hiányzik az egyedi megkülönböztetés, illetve ha faxon látjuk viszont a logót – a színárnyalatok eltűnése miatt –, teljesen jellegtelennek tűnik. Ezek mind javításra szorulnának, ám a vállalatokat meglehetősen nehéz meggyőzni arról, hogy nem a megfelelő célt szolgálja a logója, főként, ha egy magát kreatívnak tartó illető ül a vállalat vezetésében – jegyezte meg Bodó András. Számos probléma merül fel akkor is, ha a vállalat eldöntötte, hogy újjávarázsolja régi logóját, vagy egy újat készít. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a vállalatok megvalósíthatatlannak tűnő ötletekkel állnak elő, ilyen előfordulhat például, hogy túl sok mindent szeretnének belezsúfolni egy logóba (például egy vegyesboltnál szinte a teljes kínálatot). A logónak egyediséget kell sugároznia, figyelemfelkeltőnek kell lennie.
Problémaforrást jelent, ha a vállalat saját cégidentitásával nincsen tisztában, és nem tudja pontosan megfogalmazni, hogy mit szeretne cégéről a logón keresztül kommunikálni. Problémát jelenthet az is, ha konkrét elképzeléssel áll elő, és a szakemberek helyett kezd el dolgozni laikusként – mutatott rá Kőszegi Judit, a GO!creatives art direktora. Éppen ezért a cégnek érdemes átgondolnia, mielőtt felkeresi a grafikust vagy a reklámügynökséget, hogy mit is szeretne sugallni a logóval, melyik stílust tartja a legmegfelelőbbnek a cég arculatához, milyen színekben gondolkozik, szeretne-e szimbólumot megjelentetni, illetve a régi logójából mit szeretne megtartani. Általában 5-6 mintát kap kézhez az ügyfél, ám az egyeztetés az esetek többségénél így is igen hoszszadalmasra sikeredik – jegyezte meg Kőszegi Judit.
Ami a mostani trendet illeti, jelenleg a letisztult formák jellemzik a logókat, a telt színek, kevesebb színárnyalattal, szögletes formák nélkül, s a cirádás betűtípusok is „lekoptak”. Minden szektornak megvannak a saját jegyei, így például a gyógyászati segédeszközöket gyártó cégeknél a kék-zöld különböző árnyalatai, a műszaki vonalon a szürke és egy kiegészítő szín (például narancs, piros) keveréke tekinthető visszatérő elemnek, egy könyvkiadónál a lágyabb, a műszaki irányultságú vállalatoknál a karakteresebb, egy szépségszalonnál pedig a populárisabb stílus a jellemző. Az étterem esetében fontos például, hogy a logó tükrözze a hely arculatát – jegyezte meg az art direktor, aki szerint éppen ezért a belsőépítészekkel és adott esetben akár a szakácsokkal is érdemes lehet konzultálni. A tapasztalatok szerint mindenesetre a kkv-k nem igazán bátrak, ragaszkodnak ahhoz a formavilághoz, amelyet a konkurenciánál tapasztalnak, s attól nem mernek elragaszkodni.
A logó a cég arculatának első téglája, éppen ezért érdemes lehet erre felépíteni a „kisarculatot” – hívják fel a vállalatok figyelmét a szakemberek –, tehát hasznosnak bizonyulhat a levélpapírt, a borítékot, a névjegyet, illetve faxformátumot is hasonló jellegűre kialakítani, azaz a külső kommunikációban is egységes koncepciót kellene felmutatnia a kkv-nak.
A logó ára igen széles sávban mozog: egy grafikus 30-40 ezer forintért is elkészíti, ám a nagyobb ügynökségnél akár az egymillió forintot is elérheti. Amennyiben a cég külföldi leánycégeinél is alkalmazni kívánja, úgy a jogdíjat is érvényesítik az árban, s ez tovább drágítja a költségeket.
>> a logó célja, hogy egyértelműen azonosítsa az adott céget, terméket, szolgáltatást oly módon, hogy egyszerre kommunikálja a cég, termék, szolgáltatás jellegét, és legyen egyedi, más cégekkel, termékekkel, szolgáltatásokkal összekeverhetetlen
>> a jó logó fekete-fehérben is használható (például pecsét, faxfejléc); kis méretben is felismerhető; első pillantásra jól áttekinthető, azonosítható; valamilyen módon kapcsolódik a cég, termék vagy szolgáltatás témájához; a logóban szereplő név jól olvasható -->
