Zsigmondtól a Vadakig – szenzációs kínálat
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében ezúttal is szenzációs kiállítások nyílnak meg a napokban. Az idén százéves Szépművészeti Múzeumban ugyan még április végéig látható az öt évszázad spanyol remekműveit bemutató hatalmas kiállítás, de március 19-től itt az újabb nagy tárlat, a Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában, amely június 18-ig tekinthető meg. A kiállítás a költségvetést, a bemutatott tárgyak jelentőségét, mennyiségét és a kölcsönző múzeumok számát tekintve minden idők legnagyobb magyar múzeumi vállalkozásának tekinthető.
A kiállítás csaknem négyszáz műtárgyat mutat be a világ 19 országának körülbelül száz nagy múzeumából, könyvtárából, egyházi kincstárából, a magyar nemzeti intézmények mellett egyebek között a londoni British Museum, a párizsi Bibliothéque Nationale, a Louvre, a New York-i Metropolitan Museum, a vatikáni Biblioteca Apostolica, a bécsi Kunsthistorisches Museum és az Österreichische Nationalbibliothek gazdag gyűjteményéből. A pazar anyag Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) magyar, majd német–római király, illetve 1433-ban császár személyiségét és korát állítja a középpontba, s minden eddiginél teljesebb képet ad a kor kultúrájáról, művészetéről.
Március 21-én nyílik meg a Magyar Nemzeti Galériában a Magyar Vadak – Párizstól Nagybányáig 1904–1914 elnevezésű kiállítás, amely azt mutatja be, hogy a francia fauve-ok (vadak) festészete miként inspirálta a magyar művészetet, s miként született abból új, modern hazai stílus. A francia fauve-ok Henri Matisse körül csoportosulva együtt állították ki erőteljes színvilágú műveiket az 1905-ös Őszi Szalonban. A magyar Vadak a franciákhoz kapcsolódtak, sőt: az említett 1905-ös Őszi Szalonban Czóbel Béla is kiállított, nem csoda tehát, hogy sokan őt is együtt emlegették a francia fauve-okkal. A magyarok közül többen magukévá tették a fauvizmust, elsősorban azok, akik hosszan időztek Párizsban, így Czóbel Bélán kívül például Berény Róbert. Mások később Matisse tanítványai lettek, mint Perlrott Csaba Vilmos és Bornemisza Géza.
A körülbelül 250 művet bemutató kiállítás anyagát francia, német, svájci és magyar múzeumok anyagából, valamint hazai, európai és amerikai magángyűjteményekből válogatták, s láthatók például a már említetteken kívül Czigány Dezső, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor képei. Mellettük kisebb francia válogatás – köztük például Henri Matisse és André Derain műve – ad lehetőséget arra, hogy párhuzamot vonhassunk a francia fauve-ok és a magyar Vadak között.
Még tucatnyi helyszínen nyílnak jobbnál jobb tárlatok a Budapesti Tavaszi Fesztivál idején. Az Andrássy úti Kogart Házban Révész Tamás fotóművész New York című, nemzetközi utazó tárlata az újabb vonzerő. A május 14-ig mindennap látogatható, Tokióban már nagy sikert aratott kiállításon a Pulitzer-emlékdíjas fotóművész 62 képe nézegethető. Révész Tamás három évig készítette egyedi látásmódú, a közhelyeket kerülő, sokszor lírai képeit. A Magyar Fotográfusok Házában szintén kitűnő fotóművész műveit kínálja: március 23-a és április 30-a között Gink Károly A Fából faragott királyfi nyomában című fotókiállítása látható itt. Kanyó Béla pedig a Kempinski Galériában Táncfotófestményeket mutat be március 20-a és április 9-e között.
A Vízivárosi Galériában Bartók emlékezete címmel zenei inspirációkat követhetünk nyomon a kortárs képzőművészetben: mától április 9-ig többek között Haraszty István, Klimó Károly, Konok Tamás alkotásai is láthatók itt. A Vármegye Galéria március 17-e és május 20-a között Mozart és Bartók a XX. századi erdélyi művészetben címmel rendez kiállítást, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig március 27-e és június 30-a között Bartók Béla és Móricz Zsigmond áll a középpontban. A Bajor Gizi Színészmúzeumban pedig Bartók és a tánc címmel látható izgalmas összeállítás 23-ától egészen június 15-ig.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál idején megnyíló kiállításokról további információk találhatók a http://www.festivalcity.hu/btf2006 internetes címen
