Mi várható? Olvasgasson rövidített kormányprogramot!

Szeptember 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedhet az evakulcs, duplájára nőhet a jelenlegi négyszázalékos egészségbiztosítási járulék – tudta meg a Világgazdaság. Ez lenne az egyik eleme a költségvetés bevételi oldalának növelését célzó lépéscsomagnak. Úgy tudjuk, a tervek szerint az idei büdzsé bevételeit a különböző adó- és járulékemelések 170 milliárd forinttal növelnék, a kiadásokat pedig a kormányzat 200 milliárd körüli összeggel csökkentené. (Mint korábban írtuk, az áfa középső kulcsát 20 százalékra emelhetik.) Az eva kapcsán korábban a kulcs nagyobb arányú emelése is felmerült (az egyeztetéseken elhangzott a 35 százalékos mérték is), ám végül azért döntöttek az „alacsonyabb” növelés mellett, mert – mint kormányzati politikusok lapunknak mondták – ez még a lélektani határ alatt van, s az evában tartja a vállalkozókat. A költségvetést érintő jogszabálytervezeteket még a parlament rendkívüli nyári ülésszakán el kívánja fogadtatni a kabinet. Az eddigi nyilatkozatok szerint a terveket először a június 10-i OÉT-ülésre vinnék el.
Gazdaságpolitikai fordulatra van szükség – fogalmazott Gyurcsány Ferenc kormányfőjelölt tegnap a parlamentben a kormányprogram benyújtása előtt. A kormány három ügyben él javaslatokkal; így indítványozni fogja, hogy változtassák meg azon szolgáltatások és a mögöttük álló intézmények világát, amelyekben az állam kulcsszereplő; igazítsák ki a gazdaságpolitikát az egyensúly irányába; teremtsék meg a fejlesztő állam cselekvőképességét.
Az Új Magyarország elnevezésű, 85 oldalas kormányprogramból egyébként teljes mértékben hiányoznak a konkrétumok, a „lózungok” pedig alig lépnek túl az eddig ismerteken.
Államreform. A parlamenti pártok konszenzusát kérve a kormányprogram kezdeményezi, csökkentsék háromszáz alá az országgyűlési képviselők számát. Az önkormányzati képviselőkét még a 2006. évi választások előtt mérsékelnék. Javasolja a képviselői összeférhetetlenségi szabályok szigorítását, új házszabály megalkotását, a pártok gazdálkodásának átláthatóbbá tételét. A program beszél kisebb államapparátusról és arról is, hogy régiókba koncentrálják a területi államigazgatási szervek tevékenységét. Központosítják a közigazgatás egyes háttérfunkcióit, átalakítják a költségvetési intézmények finanszírozási rendszerét, javítják a közszolgáltatásokat. A kabinet megindítja az önkormányzati reformot is.
Reform a gazdaságban. Rövid távon gyors intézkedésekkel hozzálátnak a költségvetési egyensúly helyreállításához, közép- és hosszú távon szerkezetátalakító reformokba kezdenek. A kormányzati ciklus végén kezdődhet meg a vállalkozások és a lakosság adóterheinek mérséklése, amikorra a nagy rendszerek átalakítása megtakarítást hozhat. Az adóprogramot egyelőre elhalasztják, és bizonyos területeken növelik a lakosság, a vállalkozások terheit. A kormányzati ciklus felére teremtődnek meg a tartós növekedéshez – az euróövezeti csatlakozáshoz – szükséges egyensúlyi feltételek.
Fejlesztő állam. Modern ipar, innovatív ágazatok, üzleti és kereskedelmi szolgáltatás és az idegenforgalom – ezek ahol Magyarország sikeres lehet. A fejlesztési forrásokat 6-7 iparágra kell koncentrálni: elektrotechnikai beszállítás, autóipari beszállítás-gyártás, gyógyszeripar, biotechnológia, bioenergia-ipar, infokummunikáció fejlesztése. Törvénybe foglalják az Új Magyarország program gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési tervét, a megvalósítás ütemét. Bejezik az M6-os és az M7-es autópálya építését, megépítik a fővárost elkerülő gyorsforgalmi körgyűrű további szakaszát, folytatják az M8-as, M9-es gyorsforgalmi közút építését. Törvénybe foglalják a következő hét év vasútfejlesztési és járműcsereprogramját.
Munkahelyteremtés. A kormány támogatni, ösztönözni fogja, hogy döntően a hazai vállalkozások megerősödése, fejlődése több százezer új munkahelyet hozzon létre. Kiterjesztik az eddig a pályakezdőknek járó Start programot, elindítják a Start Extra programot (az 50 év felettieknek és az ország hátrányos területein élőknek). Évi 50 ezer embernek indítanak nemzeti közfoglalkoztatási programot. Törvényben szabályozzák az OÉT működését, felülvizsgálnák a munkaerő-piaci érdekegyeztetés rendszerét.
Egészségügy. Gyorsítják a megkezdett változásokat az igazságosabb ellátást, a szolidaritást és a versenyt magában foglaló több-biztosítós rendszer megteremtése érdekében. Biztosítási jogviszony nélkül jár majd a közegészségügyi, az anya- és csecsemővédelmi s az életvédelmi szolgáltatás. A biztosítási csomag csak a járulék ellenében igényelhető, tartalmát 2007-től a biztosítottak megismerhetik. Létrehozzák az egészségbiztosítás felügyeletét. Meghatározzák azon ellátásokat, amelyekért külön kell fizetni. Az EU-konform biztosítási kártyával 2008-tól ellenőrzik a járulékfizetést. A regionális szükségletekre épülő intézményrendszert alakítanak ki, folytatják a sürgősségi ellátás fejlesztését, ösztönzik a kórházak gazdasági társaságokká alakítását és a tőkebevonást. Folytatják a generikusgyógyszer-programot, újabb megállapodást kötnek a cégekkel.
Mezőgazdaság. A párhuzamos adatszolgáltatások és ellenőrzések megszüntetését ígéri a kormány az alaposan felduzzasztott agrár-közigazgatásban. A kabinet ki akarja terjeszteni az egyablakos mezőgazdasági ügyintézési rendszert és egyszerűsíteni kívánja a nyilvántartások, engedélyezések adminisztratív mechanizmusát. Ugyanakkor új szervezetként létrehozza azt az intézményi és eljárásrendszert, amely 2007 januárjától az unióban felálló Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot szolgálja ki. A következő két évben kidolgozza az üzemsoros támogatási rendszert, amely a mai uniós területalapú dotációkat váltja fel. A kabinet fokozni szeretné a külföldi élelmiszerek ellenőrzését. Az egyik legfontosabb fejlesztési irány a mezőgazdasági eredetű, megújuló energiaforrások előállítása.
Energiapolitika. Az energiapolitika középpontjában az ellátásbiztonság áll: a beszerzési források számának növelése, az importfüggőség csökkentése, a hazai források újraértékelése (különösen a megújuló energiáké, amelynek előállítását részben tovább támogatja az állam). A piacnyitás óvatosabb lesz a tervezettnél, a 2007. január 1-jére ígért teljes áram- és gázpiacnyitás július 1-jére tolódik. Az új stratégia nyomán szabaddá válik a közműszolgáltató-választás, megszűnik a gázártámogatás (helyét szociális alapú dotáció váltja fel), s dotációt lehet majd felvenni az energiafelhasználás hatékonnyá tételére.
Lakáspolitika. Szűkszavú a kormányprogram, amely az elkövetkező évek legfontosabb feladatai között a lakástámogatási rendszer igazságosabbá tételét említi. Kiszélesítenék a bérlakáspiacot és javítanák a lakásállomány minőségét. A hagyományos építésű lakásokra is kiterjesztik a panelfelújítási programot: évi 60-70 ezer lakás újulhatna meg így. Külön is támogatásra érdemes a lakossági energiatakarékosságot célzó lakás-korszerűsítés, a lakótelepek élhetőbbé tétele, a városrészek rehabilitációja. Fontos a fiatalok, az alacsonyabb jövedelműek lakásvásárlásának segítése. Az eddig inkább kudarctörténetként említhető bérlakásprogramról nagy vonalakban szól a program.
Nyugdíjrendszer. Megvalósul a már törvénybe is foglalt lépcsőzetes, öt évet átfogó nyugdíjemelési program. Bizonytalanabb a nyugdíjasok utazási kedvezményrendszerének „áttekintése”, az özvegyi nyugdíjak közötti hátrányos megkülönböztetések felszámolása. A program szerint fenntartható a nyugdíjrendszer finanszírozása, de ösztönzik a munkában töltött idő meghosszabbítását, az 50 éven felüli munkanélküliek ismételt elhelyezkedését. Társadalmi egyetértésre törekedve előkészítik a nyugdíjreform következő szakaszát, amely megteremti a kiszámítható, stabil finanszírozási feltételeket.
Törvénykezés. Az idén kezdeményezi a kormány az önkormányzati reformhoz szükséges alkotmánymódosítást. Jövőre a közpénzügyek alapvető szabályait is alkotmányos szintre emelik. Felülvizsgálják a törvényeket és rendeleteket, megszüntetik a felesleges állampolgári, vállalkozói kötelezettségeket, adminisztratív terheket. Kevesebb, de minőségi jogszabály készül, átfogó gazdasági-társadalmi hatásvizsgálatok nyomán. E ciklusban az Országgyűlés elé kerül az új Ptk., és lesz új Btk is.
Igazságszolgáltatási reform. Permegelőző és permentesítő eljárások növelésével gyorsulnak a bírósági ügyek. Rövidül a cégbírósági ügyintézési idő. Kiterjesztik a „nép ügyvédje” programját, a polgári peres eljárásokban szakjogászi segítséget kapnak a rászorulók. Az interneten elérhetők lesznek a felső bírósági határozatok.
Harc a korrupció ellen. Megújul a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének rendszere, erősödik az állami szervek korrupcióellenes együttműködése. Törekednek arra, hogy a kormányzati közbeszerzések egy szervezet keretében lebonyolíthatók legyenek. Szigorúbban érvényt szereznek a hatályos versenyjogi és közbeszerzési szabályoknak.
Fogyasztóvédelem. Gyakoribbak lesznek a fogyasztóvédelmi ellenőrzések, szigorúbbak a bírságok, bővülnek a szankciók. Nő a fogyasztóvédelmi felügyelőségek hatásköre. Erősödik a civil szervezetek részvétele. Tananyag lehet a fogyasztóvédelem a közoktatásban.
Vállalkozásfejlesztés. A közbeszerzési szabályok módosításával a nyertesnek biztosított jogok, így a rövidebb fizetési határidő is megillethetné a beszállító vállalkozásokat. A megrendelőknek szóló ajánlással segítenék a kkv-kat hátrányos helyzetbe nem hozó gyakorlat kialakítását. Gazdasági jogszabály-változtatással gyorsítják a gazdasági ügyekben történő bírósági eljárást, a csődtörvény módosításával pedig a hitelezőkkel való megállapodást. A rosszhiszemű résztvevőket meghatározott időre eltiltják a vállalkozástól. A nagybefektetői kedvezmények és támogatások feltételeinek meghatározásánál fokozottan számon kérik a nagyobb kkv-beszállítói arányt. Áttérnek az állami elektronikus ügyintézésre. Támogatásokkal, kedvezményes finanszírozási forrásokkal ösztönzik a vállalkozások hálózatainak kialakulását. Megújítják és bővítik a teljes vállalkozásfinanszírozási rendszert.
Biztonságpolitika. A kormány Magyarország schengeni övezethez csatlakozását követően integrálni kívánja a rendőrséget és a határőrséget a hatékonyabb feladatellátás és gazdálkodás jegyében. Be kívánja vonni a közbiztonsági szervezetekbe az önálló feladat- és hatáskörű önkormányzati rendészeti szervezeteket, a gazdasági társaságok és intézmények által működtetett szakrendészeteket, a magánbiztonsági társaságokat, a civil kezdeményezéseket, illetve a köztestületeket is. A haderőből egy modern, expedíciós feladatokat tartósan ellátni képes szervezetet alakítanak ki.
Környezetvédelem. Újabb lendületet vehetnek az európai uniós támogatással folyó nagyberuházások. A kormány kilenc újabb szennyvíz-elvezetési és -tisztítási nagyberuházást indítana, hat újabb regionális hulladékgazdálkodási rendszert kezd el kiépíteni. Folytatódik a Vásárhelyi-terv végrehajtása, a töltések megerősítése mellett több tíz négyzetkilométer területű árvízi vésztározókat is kialakítanak a Tisza mellett.
Budapest. A következő hét évben befejezik az M0-s körgyűrű építését, megépítik az aquincumi Duna-hidat, a hozzá kapcsolódó úthálózatot, a ferihegyi gyorsvasutat. A kormány a fővárossal együttműködve megépíti a 4-es metróvonalat, előkészíti az 5-ös metróvonal építését, meghosszabbítja az 1-es és a 3-as villamosvonalat. Vállalja a csepeli szennyvíztisztító és a kapcsolódó gerincút megépítését, Budapest teljes körű csatornázását, a dél-budai szennyvíztisztító létrehozását.
Sport. A privatizációs folyamatok lezárásaként végre kell hajtani a professzionális sport magánosítását. Ha Magyarország elnyeri a 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát, a kormány közreműködik a létesítményi feltételek megteremtésében.