Dávid: Gyurcsány külpolitikai programja Antall reinkarnációja lenne, ha ...
A Parlament mai ülésén folytatott vitában Gyurcsán Ferenc vázolta a kormány külpolitikájának főbb irányait. A miniszterelnök szerint Magyarország a nagyhatalmakkal való kapcsolatokban képes új szerepet igényelni és sikeresnek lenni. A nemzetközi missziókban azért kell részt venni, mert nagyobb a felelősségünk a világban. Ha Magyarország nagy akar lenni, akkor a távolba kell látni, nemcsak a Kárpát-medencében, hanem attól messzebb is. Hármas külpolitikai célja van a kormánynak: az euroatlanti integráció elmélyítése, a szomszédságpolitikában a béke megőrzése és a határon túli magyarokért érzett felelősségvállalás.
„A nyitás politikája 1990-ben kezdődött, nem Önnel” – intézte szavait Gyurcsányhoz Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint nemcsak hídnak kell lenni az USA és az oroszok között, hanem ki kellene alakítani a nemzeti prioritásainkat két-három szakpolitikai ág megcélozásával az EU-ban. Szép dolog jóban lenni az amerikaiakkal, az oroszokkal, de az sem kis dolog, ha a lettek elől forrásokat tudunk szerezni. Navracsics azt hitte, hogy Gyurcsány a hétfői beszédében bocsánatot fog kérni, mint tette azt a médiában, elszámol az elmúlt időszak hibás gazdasági lépéseivel.
Ön az utolsó, aki a magyar nemzet vonatkozásában a történelmi felelősség kifejezést kiejtheti a száját december 5-e után, teszi izgalmasabbá a munkakezdést Semjén Zsolt Gyurcsány felé fordulva. A KDNP frakcióvezetője szerint Gyurcsány lelki Trianonba vitte a nemzetet, még azok is meghasonlottak, akik a kormányfőt követték.
