Milyen befektetés a hobbi?

Balaton vagy Adria? 30 vagy 40 láb hosszú hajó? A vitorlás vásárlásakor bizony több szempontot is érdemes mérlegelni, hiszen egészen más tényezők játszanak szerepet, ha a magyar tengerre vágyik az illető, s más, ha Horvátország felé veszi útját. Abban, hogy végül melyik mellett dönt a magánszemély, a baráti társaságok orientáltsága mellett a trend, a vásárlás miértje (üzleti vagy hobbicélra szolgál) és persze a pénztárca vastagsága is közrejátszik.

A Balaton mellett annak közelsége szól – akár egy délutánra is le lehet ugrani vitorlázni –, egy nyaraló megléte, valamint az, hogy nyelvi nehézségek aligha merülnek fel. Sokatmondó viszont, hogy a magyar tengeren körülbelül 4 ezer vitorlást lehet összeszámlálni, jóllehet egyes szakértők véleménye szerint akár 12 ezret is elbírna a tó, miközben az Adria hullámait már több mint ezer, magyar tulajdonban lévő vitorlás szeli, ami már jelentős tényezőnek tekinthető Horvátországban. Az Adria jelenleg nagy divat, kialakult egy olyan réteg, amely ezt már megengedheti magának, jóllehet a tapasztalatok szerint kevés az olyan tulajdonos, aki nagyobb túrákat tesz, azaz komolyabban vitorlázik – mutatott rá ifj. Scholtz Imre, a Style Yacht Kft. igazgatója. Jó példa erre, hogy az Adrián nagyobb vitorlást vásárló magyarok közül néhányan pár évig kormányost, illetve legénységet alkalmaznak. A horvát tengerpart nagy elszívóerőt jelent – hangzik a piaci szereplők egybehangzó véleménye –, oda megy jelenleg a legtöbb pénz, a magánszemélyek pedig egyre nagyobb, egyre drágább hajókat vásárolnak, hiszen azok egyúttal szállásként is szolgálnak a számukra. Az elmozdulás Káli Csaba, a Jeanneau Kft. vezetője szerint részben annak is köszönhető, hogy pár éve kicsi volt a Balaton vízszintje, s bár a tengeri hajók értékesítése még 50 százaléknál kisebb szelet a forgalmukban, a tendencia azt mutatja, hogy egyre többen nyitnak az Adria felé.

Az ezredforduló környékén még évente 200-250 hajó érkezett a Balatonhoz, ám ez mostanra jóval 100 alá csökkent, ami Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási (BH) Rt. vezérigazgatója szerint a 2003. évi kritikus vízállás mellett annak is köszönhető, hogy telítődött az a réteg, amely hajóvásárlásban gondolkodhat. Ám mint Becker László, a Triál vezetője megjegyezte: az idei áfacsökkentés némileg lendített a forgalmon, s látszott, hogy többen kivártak a vásárlással.

15-20 millió forint – egy balatoni, jó minőségű, 25–33 láb hosszú új vitorlásra ennyit kell áldoznia a magánszemélynek, ám mint Brencsán Ábel, a Top Yachting cégvezetője elmondta: a magyar tengeren is egyre nagyobb vitorlásokra váltanak a tulajdonosok; egy részük a tengerre is elmenne. A flotta minősége Horváth Gyula meglátása szerint is sokkal jobb lett, a hazai házi műhelyekben készült hajók eltűntek a színről, a legkisebbeket lecserélték. A Balatonon két kategória van, a nagyon olcsó és a viszonylag drága. A kettő között nagyobb réteg nincs, hiszen aki ott volt, az továbblépett, a középréteg pedig hiányzik – hangzik a Jeanneau Kft. vezetőjének a véleménye is. A nagy nemzetközi márkák is nyomulnak a piacon; ezek közül többen dömpingárakkal igyekeznek a kevés fizetőképes vevőt magukhoz vonzani. Ezzel a hazai gyártók, amelyek manufakturális keretek között működnek, nem tudnak versenyezni – jegyezte meg a Top Yachting cégvezetője. Aki hajót építtet, az egyrészt azért teszi, mert úgy dönt, támogatja a magyar ipart, másfelől személyre szabottat kap kézhez, azaz ezzel megvalósíthatja az álmait.

Ami a használt importhajókat illeti, ezek az elmúlt években még nagy konkurenciát jelentettek – bár ez nem is a nagyobb értékű, hanem az egy-két millió forintos hajókra vonatkozott –, ám az a réteg, amely ezt a típust vásárolta, nem nőtt tovább – mutatott rá a Top Yachting vezetője. A Triál első embere is úgy látja, szép lassan lecserélik azokat a 15-20 éves hajókat, amelyeket például a Boden-tóról „vetettek le”.

A finanszírozó szinte minden nagyobb vásárlásnál fellelhető – mutatott rá Kiss Zoltán, a régió vezető hajófinanszírozójának, a Hypo Alpe-Adria Leasingnek a vezérigazgatója. A lízingelőnek 30 százalékos önrésze kell legyen, az öt-hat éves futamidő a jellemző, s érdekes módon – szemben a svájci franknak személygépkocsiknál tapasztalható dominanciájával – az euróalapú finanszírozás a népszerű, ami 8,5–10,5 százalékos THM-et jelent. Aki a horvát piacon szeretné megfinanszíroztatni a hajóját, annak számolnia kell azzal, hogy egyedi megállapodás alapján alakul ki a kamat – számolt be az ottani viszonyokról Kiss Zoltán. A Hypo Alpe-Adria Leasing használt hajót is finanszíroz, három év felett azonban már tüzetesebben megnézik azt. A lízingtársaság jelenleg a nagyobb, 10 millió forintnál nagyobb értékű hajók finanszírozását vállalja, ám mint megtudtuk: nem kizárt, hogy nyitnak az ennél olcsóbbak felé. A hajó ugyanakkor továbbra is luxuscikk – véli Kiss Zoltán –, olyan tömegtermékké, mint például Németországban, nem valószínű, hogy valaha is válik. A BH Rt. vezérigazgatója ugyanakkor bizakodó. Mint mondja, tíz éven belül talán ismét olyan mértékű felfutás várható, mint az ezredforduló környékén volt.

Az Adriára vágyók jellemzően 50 millió forintot költenek hajóra, ám a nagyobb vitorlások ára akár 100-120 millióig is elmehet. Ezek mellett a vitorlástanfolyam 100-150 ezer forintos díja szinte eltörpül.

Használt hajóból van bőven, éppen ezért viszonylag nyomottak az árak: egy jó állapotú, hatéves, 32 lábas nemrégiben 8 millió forintért cserélt gazdát, míg újonnan 20-22 millióba kerülne.

Az Adriára vágyók jellemzően 50 millió forintot költenek hajóra, ám a nagyobb vitorlások ára akár 100-120 millióig is elmehet. Ezek mellett a vitorlástanfolyam 100-150 ezer forintos díja szinte eltörpül.

Használt hajóból van bőven, éppen ezért viszonylag nyomottak az árak: egy jó állapotú, hatéves, 32 lábas nemrégiben 8 millió forintért cserélt gazdát, míg újonnan 20-22 millióba kerülne.-->