Kiszámítható, kemény szankciók
Igazán nem mondható, hogy az Európai Bizottság az elmúlt esztendőkben kesztyűs kézzel bánt volna a versenyjogot sértő vállalkozásokkal. Ám azok a jövőben még nagyobb szigorra számíthatnak. A bizottság szeptember elsején nyilvánosságra hozott bírságközleménye a legelszántabb kartellezőket is megtorpanthatja, némi töprengés erejéig legalábbis, hogy megéri-e a jogsértés, hiszen egyre többet kockáztatnak.
Jóllehet a maximálisan kiszabható bírság összege – a vállalkozáscsoport előző üzleti évi teljes forgalmának 10 százaléka – nem változott, annak alapja ezentúl a jogsértés évében elért árbevétel akár 30 százalékát is elérheti. Ezt megszorozzák a jogsértés éveinek számával. Az így kikerekedett összeget a kartellezőknél még megfejelik a jogsértéssel érintett forgalom 15-25 százalékával, pusztán az elkövetés miatt. Ezek után mérlegeli a bizottság a különböző enyhítő és súlyosbító körülményeket. Az utóbbiak körébe tartozik például, ha a vállalkozás akadályozza a bizottság munkáját, vagy ha visszaeső – ilyen esetekben a bírság alapösszege akár meg is duplázható.
Immár végképp feledhetők azok az idők, amikor kellő fenyegettség híján csúnya, de elnézhető dolog volt akadályozni a versenyt. Az EU-ban 1958 januárjával léptek életbe a versenyszabályok. A legelső, az úgynevezett kininkartellt 1969-ben állapították meg, részvevői szimbolikus bírságot kaptak, és a későbbi kartellezők is megúszták viszonylag csekély öszszegekkel, egészen a nyolcvanas évek végéig. A kilencvenes évek emlékezetes cementkartelljének tagjai azonban már 10–30 millió eurós – összességében mintegy 200 milliós – büntetést fizettek törvénytelen magatartásukért.
Az Európai Bizottság nyolc éve adta ki első bírságszámítási iránymutatását, bizonyos korlátokat emelve mérlegelési jogkörének. A kissé mechanikus elbírálási rendszer a jogsértés súlyához konkrét összeghatárokat rendelt, de azért módot adott a verseny védelmét megkövetelő mind keményebb fellépésre. Napjainkig a legnagyobb versenyjogi bírságot a Microsoft szenvedte el, 497 millió euróra büntették erőfölénnyel való visszaélés miatt. Nem sokkal marad el ettől a 2001-es vitaminkartell főszereplőjének, a svájci Hoffmann-La Roche AG-nak a 462 milliós bírsága. Ez volt az eddigi legnagyobb kartellügy, részvevőinek összbüntetése meghaladta a 850 millió eurót. Természetesen nem csupán az unióban, hanem Amerikától Japánig, Brazíliától Ausztráliáig több száz millió dolláros összegeket kellett kifizetniük. A bírságok mindazonáltal csak igen ritkán érték el az árbevétel 10 százalékában rögzített, egyébként óriási összegnek megfelelő felső határt.
A szakemberek szerint a bizottság új bírságolási rendszere a korábbihoz képest korszerűbb, rugalmasabb. Továbbra is széles mérlegelési lehetőséget ad az elbírálóknak. A jogsértők mindenesetre elég pontosan kikalkulálhatják a várható szankciók alapösszegét, s mivel az önmagában igen magas lehet, elrettentheti, visszatarthatja őket a szabálytalan magatartástól.
