Magasabbra nőhetnek a GVH-bírságok
A GVH 2002-ben zárta le az úgynevezett türelmi időszakot, az elnézőnek ugyan nem mondható, de mindenképpen enyhébb bírságolási politikáját. Álláspontja az volt: vége a piacgazdasági átmenetnek, 12 év elég hosszú idő ahhoz, hogy az üzleti szféra szereplői igazodjanak a versenyszabályokhoz. A megváltozott felfogást a 2002-ben kiszabott bírság mértéke is szemléltette: több mint hatszorosa volt az előző évinek, meghaladta a 444 millió forintot. Ez az összeg 2003-ban közel a duplájára emelkedett. Akkor már megjelent a GVH bírságközleménye, amely mindenki számára egyértelműsítette az elbírálás szempontjait, és egyébként sok tekintetben hasonlít a most megújult európai bizottsági rendszerhez.
A magyar versenyhatóság az ezredfordulótól mind célirányosabban lép fel a kartellekkel szemben. Ám az első idők egyik legjelentősebb ügye, a 2000 nyarán felfedett gyógyszerkartell részvevői is mindössze 11 millió forint büntetést kaptak, igaz, a hivatal ideiglenes intézkedése nyomán visszavonták a támogatott gyógyszerek fogyasztói árának növelésére tett ajánlásukat. A 2002-es cementkartell tagjainak több mint 100 millió forintja bánta a versenykorlátozó szövetkezést. Két év múlva az emlékezetes autópálya-kartell kapcsán született meg az eddigi legnagyobb, hétmilliárd forintot meghaladó büntetés. A szakemberek szerint ezt az összeget nagy valószínűséggel nem érik el nominális értékben a közeljövő bírságai, mivel ott a négy érintett autópálya-szakasz kivitelezési díja – több mint százmilliárd forint – szolgált a szankció alapjául. Azóta is növekedtek a bírságok. Tavaly is egy közbeszerzési-útépítési összejátszást sújtott a legnagyobb összeggel, 1,3 milliárd forinttal a GVH, az idén nyáron pedig informatikai cégeket büntetett 1,5 milliárd forintra. Eközben az erőfölényes ügyek érintettjei is tapasztalhatták a GVH markánsabb bírságolási gyakorlatát. A közelmúltban egymilliárd forint megfizetésére kötelezte a versenyhatóság a MÁV-ot mert az – akadályozva a kibontakozóban lévő árufuvarozási versenyt – visszaélt gazdasági erőfölényével.
Az utóbbi időben a fogyasztóvédelmi ügyekben a legszembetűnőbb a versenytanács erélyes fellépése. Százmilliós nagyságrendű bírságokkal tudatosítja, hogy a fogyasztó megtévesztése is súlyosan versenysértő magatartás, veszélyessége adott esetben felérhet egy kartellel vagy az erőfölényes magatartással. A hamis reklámok, hiteltelen vevőcsalogató praktikák miatt tavaly év végén a Magyar Telekomot 150 millió forintra, ez év tavaszán a Colgate Palmolive Rt.-t 257 millióra marasztalta el a versenytanács. Az uniós irányokhoz igazodva a viszszaesők büntetése még nagyobb. A GVH legutóbb a Tescóra rótt ki 100 millió forintot, mert akciós kiadványaiban rendszeresen megtévesztette a fogyasztókat.
