BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kit érdekel a külpolitika? Nem sok embert!

A Marketing Centrum az Anthropolis Egyesület megbízásából közvélemény-kutatást végzett arról, mit jelent a globális szolidaritás, a társadalmi felelősségvállalás a magyar közvélemény számára. A globális szolidaritás gondolatának jelenlétét is vizsgáló projekt keretében 2006. szeptember 15. és 26. között 2006, 18 évnél idősebb hazai választópolgár nyilvánította ki véleményét a magyar külpolitikáról, a harmadik világ segítéséről, saját adományozási hajlandóságáról és a szolidaritás fogalmának jelentéséről.

A kutatási jelentés tanúsága szerint a felnőtt magyarokat a különböző közéleti, politikai témák közül a külpolitika érdekli a legkevésbé.

Mint minden politikai kérdés a magyar külpolitika megítélése is elsősorban pártállásfüggő, természetesen a kormánypártok szavazói pozitívabban ítélik meg a mai magyar külpolitikát, mint az ellenzék hívei. Mindezzel együtt a jelenlegi kormány külpolitikájának megítélése nem túl kedvező.

A követendő külpolitika irányával kapcsolatban általunk szembeállított izolacionalista (a magyarság érdekeit érvényesítő, de a globális problémákkal nem törődő) álláspont és egy globalista, a világ népeire figyelő és az alapvető demokratikus, humanista értékekért kiálló irányvonal közül a választók körében egyértelműen az utóbbi diadalmaskodott: az elvek szintjén a megkérdezettek többsége a globalista, a demokratikus értékekért kiálló külpolitikával értett egyet.

A közvélemény-kutatás ugyanakkor azt is egyértelműen megmutatta, hogy az emberek relatív többsége szerint a gyakorlatban  Magyarországnak csak katasztrófahelyzetekben kell segítenie a harmadik világ szegény országait.

A megkérdezettek többsége elsősorban a nemzetközi szervezetek feladatának véli a harmadik világ rászorulóinak támogatását, és ezután következnek csak a civil szervezetek, a magyar kormány, végül pedig a magánszemélyek szerepvállalása.

A magyarok adományozási hajlandósága társadalmi-demográfiai változók szerint alakul: az adományozási kedv hazánkban ma leginkább gazdasági helyzet függvénye, de a szegényebb társadalmi csoportokban ezt leginkább már az iskolázottság befolyásolja. A legtöbben valamilyen természeti katasztrófa áldozatain, illetve az éhezőkön segítenének, a gazdagabbak és az iskolázottak nagyobb arányban áldoznának globális környezetvédelmi célokra.

A szolidaritás a jelek szerint a relatív többség szerint pusztán segítségnyújtást jelent, és a legkevésbé felelősségvállalást. Az iskolázottabbak és a gazdagabbak azonban nagyobb arányban említtették a felelősségvállalást, mint a szegényebbek és a képzetlenebbek.

A hazai lakosság társadalmi felelősségvállalással, globális szolidaritással kapcsolatos attitűdjét vizsgáló kutatás a „Kerekítsd a világot” - szemléletformáló kampány része. VGO

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.