Ötévi börtönnel fizethet a kartellező
A hazai gazdasági forgalomban még nem igazán tudatosult, hogy a kartellezést ma már a Btk. is bünteti. Igaz, az egy éve hatályba lépett új szabályozásnak még nincs, nem is igen lehet gyakorlata, hiszen csak az azóta elkövetett jogsértések résztvevői számíthatnak esetleges büntetőjogi konzekvenciákra, és időbe telik, amíg a kartellgyanús esetek ügygyé válnak a Gazdasági Versenyhivatalban. Mindenesetre ma már folyik olyan versenyfelügyeleti eljárás, amely felvetheti a személyes büntetőjogi felelősséget is – mondta a Világgazdaságnak Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke. Utalt arra, hogy míg számos országban mindenféle kartell, addig Magyarországon csak a közbeszerzési és a koncessziós eljáráshoz kapcsolódó titkos megállapodás járhat büntetőszankciókkal.
A közbeszerzési kartellezés különösen az elmúlt években és elsősorban a hazai építőiparban tapasztalható különböző szintű és minőségű együttműködések vizsgálata során került a versenyhatóság figyelmének középpontjába. Ezek az együttműködések ugyanis – finoman szólva – gyakorta nem bizonyulnak feltétlenül versenypártinak, hatékonyságjavítónak. Így azután megtapasztalhatta a versenyhivatal kemény fellépését a hazai út- és hídépítőipar krémje. Az utóbbi időben a legnagyobb informatikai cégek titkos megállapodásai álltak a GVH kereszttüzében. Most pedig ismét több építőipari vállalkozásra terelődött kartellgyanú.
A szövetkezők az állami pályáztatással járó érdemi versenyt jogsértő együttműködéssel helyettesítik: az eljárás eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak és egyéb szerződési feltételek – mint például biztosíték, garancia, opció – rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodásokat kötnek.
Az egyes iparágak működési keretei szűkek, sok a tender, kicsi a piac. A cégek pedig próbálkoznak, miképpen szakíthatnak le nagyobb részt maguknak a remélt közmegbízásból. Gyakoriak az úgynevezett kockázatcsökkentő megállapodások. Ezekben a résztvevők arra szerződnek, hogy bármelyikük is nyer, a másikat alvállalkozóként vagy egyéb formában bevonja a feladatba. Általános tapasztalat, hogy a tenderekben az ajánlattevők variálják az összejátszási formákat.
Még nem tudni, hogy a kartellezők büntetőjogi felelősségre vonásának milyen visszatartó ereje lesz. Annyi azonban bizonyos, hogy a versenytanács a közpénzek védelmének szem előtt tartásával egyre szigorúbban bírságolja a jogsértő cégeket. A bírság kiszámításának alapja az adott pályázat nyerő árának megfelelő összeg, és ez igencsak meglódíthatja a fizetendő összeget. Így született meg az eddigi legmagasabb, hétmilliárd forintot meghaladó, öt céget érintő GVH-bírság a 2004-es autópályaügyben. Ugyancsak tekintélyes büntetésen, 1,5 milliárd forinton kénytelen osztozni az az egyetemi pályázatokon kartellező három informatikai társaság, amelyeket az idén tavasszal marasztalt el a versenytanács. VG
Szankció
A Btk. alapján akár öt év szabadságvesztéssel is büntethető például az, aki összejátszik a versenytárssal, hogy melyikük pályázata legyen érvényes, amúgy pedig csak színleli a versenyt.Bár a jogsértő megállapodás rendszerint nem a titkárnők között jön létre, a bűncselekményt nemcsak a cégvezető, tisztségviselő követheti el, hanem egyszerű tag is, aki tevékenysége vagy pozíciója révén érdekeltje a piaci versenynek.
Bár a jogsértő megállapodás rendszerint nem a titkárnők között jön létre, a bűncselekményt nemcsak a cégvezető, tisztségviselő követheti el, hanem egyszerű tag is, aki tevékenysége vagy pozíciója révén érdekeltje a piaci versenynek.-->
