Századvég: "A bizalmi szavazás nem oldhatja fel a felszültségeket"

A vizsgálat szerint igen polarizáltak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy amennyiben a parlamenti szavazáson bizalmat kap Gyurcsány Ferenc, akkor milenne a teendıje - maradjon, vagy menjen. 46% véli úgy, hogy ha Gyurcsánybizalmat kap, akkor minden jogalapja megvan ahhoz, hogy nyugodtan kitöltsehivatali idejét. Ezzel szemben 47% azon a véleményen van, hogy ha a miniszterelnöknek bizalmat is szavaznak, akkor is fel kell állnia a kormányői székől. Bár a parlamenti bizalmi szavazás ötletét a megkérdezettek többsége
jó ötletnek tartja, a választói véleményekbıl kitűnik, hogy a bizalmi szavazás önmagában bizonyosan nem képes számottevı mértékben csökkenteni a magyar politikai közéletben kialakult feszültségeket.

A Századvég és a Forsense az önkormányzati választások után elkészített elsı adatfelvétele világosan jelzi, hogy a helyhatósági választásokon történı részvétel a megkérdezettek többsége számára norma, ugyanis a válaszadók 81%-a állította,hogy részt vett a vasárnapi voksoláson, noha  valójában csak 53%-os volt a részvételi arány. Ha csak azokat tekintjük, akik azt is megmondják, mely párt jelöltjére szavaztak, akkor már jóval közelebb járunk a valós részvételi adathoz (55%). Ebben a
körben az adatfelvétel szerint 42% szavazott a Fidesz jelöltjére, 29% az MSZP-ére, 4% az SZDSZ-ére, 3% az MDF-ére, és 20% független jelöltre (mivel az Országos Választási Iroda honlapján egyelőre problémás statisztikai adat szerepel erre vonatkozóan, ezért a valósággal való összevetés itt még nem lehetséges).

Az önkormányzati választások eredményével a megkérdezettek többsége (55%) elégedett, bár közöttük kisebbségben vannak a „maradéktalanul elégedettek”, s többen azok, akik „inkább elégedettek”. Az eredményekkel elégedetlenek aránya 38%, a többiek nem tudják ezzel kapcsolatos vélekedésüket megítélni, vagy nem
válaszoltak a kérdésre. A Fidesz szavazók 86%-a elégedett, az MSZP-sek közt pedig 70% az elégedetlenek aránya. Figyelmet érdemel, hogy mind a bizonytalan szavazók, mind pedig a pártválasztásukat eltitkolók között meghaladja az abszolút többséget a vasárnap lezajlott választások eredményével elégedettek aránya.

A választás kimenetelének értékelésekor jóval többen vélik úgy, hogy az MSZP veszítette el a választást, mint ahányan a Fidesz gyızelmeként értelmezik azt. Szembetűnő, hogy épp ennek az erıs politikai töltettel rendelkezı kérdésnek a megítélését milyen kis mértékben befolyásolják a politikai preferenciák, hiszen még a Fidesz-szavazóknak is közel fele véli úgy, hogy a mostani választás inkább az MSZP vereségéről szólt, nem pedig a Fidesz győzelméről.
A választások eredményeinek interpretálása erıteljesen megosztja a választókat. A megkérdezettek 49%-a szerint Gyurcsány Ferenc kormányfınek le kellene mondania az önkormányzati választások eredményeinek hatására, 45% szerint viszont a helyén
kellene maradnia. Nem meglepő, hogy a Fidesz szavazóinak 90%-a a lemondást, az MSZP-sek 93%-a pedig a maradást szorgalmazza. Ennyire polarizált helyzetben különösen érdekes a bizonytalan pártválasztásúak álláspontja, akik közül többen hajlanak arra, hogy távozzon a kormányfői (46%), mint ahányan pozícióban maradását tartanák jónak (40%).

A pártpreferenciájukat eltitkolók között kb. fele-fele
arányban jelentekzik a Gyurcsány lemondását, illetve maradását támogató vélemény. A bizalmi szavazás elképzelését gyakorlatilag háromból két megkérdezett (64%) jó kezdeményezésnek tartotta. A szocialista szavazók 84%-a egyetért ezzel a kezdeményezéssel, a Fidesz-táboron belül pedig zavar mutatkozik, hiszen 49% támogatja a bizalmi szavazás ötletét, 48% viszont ellenzi azt. A bizonytalanok a
bizalmi szavazással kapcsolatban nem térnek el az összes megkérdezettre vonatkozó megoszlástól, azaz 63%-uk ért egyet a bizalmi szavazással, s csupán 20% ellenzi azt.

Ha lehet, még polarizáltabbak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy amennyiben a parlamenti szavazáson bizalmat kap a miniszterelnök, akkor mi lenne a teendıje - maradjon, vagy menjen. 46% véli úgy, hogy ha Gyurcsány bizalmat kap, akkor minden jogalapja megvan ahhoz, hogy nyugodtan kitöltse hivatali idejét, ezzel szemben 47% azon a véleményen van, hogy ha bizalmat szavaznak is neki, akkor is
fel kell állnia a kormányfıi székből. A bizonytalan pártválasztásúak esetében sincs szignifikáns eltérés a két vélemény támogatottsága között.

A választás estéjén mondott államfői beszédet a megkérdezettek 70%-a látta saját állítása szerint részben vagy egészében. Ugyanakkor beszámolót már csak a megkérdezettek 50%-a hallotta, látta vagy olvasta. A beszéd választói értékelésének átlaga a százfokú skálára vetítve 54 pont. A Fidesz szavazóinak 74%-a adott a
köztársasági elnök beszédére a közepesnél jobb osztályzatot, az MSZP-sek 67%-a viszont közepesnél rosszabbat.
A megkérdezettek 56%-a látta részben vagy egészében Orbán Viktornak a választás estéjén elhangzott beszédét. A Sólyom-beszéd ismertségéhez viszonyított jelentős eltérés feltehetıleg a különbözı idıpontoknak is köszönhetı, hiszen az államfő közvetlenül az urnák lezárása után beszélt, Orbán Viktor viszont mintegy három órával késıbb. Ugyanakkor az ellenzék vezérének beszédéről szóló beszámolót is kevesebben látták vagy hallották a válaszok alapján. 
Fidesz szavazói átlagosan 75 pontra értékelték a beszédet, míg az MSZP-sek mindössze 12 pontra. A teljes mintára vonatkozó átlagos pontérték 43 pont, azaz összességében Sólyom Lászlóénál – és közepesnél is – rosszabb jegyet kapott az Orbán-beszéd.

A kérdezettek többsége (54%) nem ért egyet azzal, hogy Orbán Viktor ultimátumot adott Gyurcsány Ferencnek a lemondásra, mert ellenkező esetben nagygyűlésre hívja péntek délutánra az embereket a Kossuth térre. Mindössze 39% ért egyet a volt miniszterelnökkel e kérdésben, s bár a Fidesz szavazóinak 78%-a helyesli Orbán Viktor kijelentését, más szavazói csoportok ellenzik azt, így pl. a bizonytalan
pártválasztásúak 55%-a nem ért egyet a volt miniszterelnök ultimátumával. VGO

önkormányzati választásokkal, illetve az elmúlt napokban bekövetkezett

eseményekkel kapcsolatban.-->