Zöld könyv a civil jogvitákért
Az elmarasztalt cégek szinte mindig megtámadják a GVH döntését a bíróságon. Mivel a bírság azonnal végrehajtható, így időnyerés céljából kérik az intézkedés felfüggesztését. Általában a bírság mértékét kifogásolják, illetve arra hivatkoznak, hogy a befizetés veszélyezteti gazdálkodásukat. Önmagában a büntetés mértéke azonban nem elegendő ok a végrehajtás felfüggesztésére. A bíróság alaposan megnézi a cég vagyoni helyzetét annak mérlegeléséhez, hogy a kifizetés valóban bajba sodorná-e a társaságot. A versenyhatóság álláspontja, hogy a bírság lényege az elrettentés. Ha az összeg nagysága befolyásolhatja a cég mindennapi gazdálkodását, úgy legalább megfontolásra készteti az érintettet, van-e értelme a jogsértésnek.
A GVH határozatai általában kiállják a törvényesség próbáját.
Kevesbé ismert ugyanakkor, hogy a bírság nem az egyetlen lehetséges következménye a kartellezésnek. Nemcsak a versenyhatóság léphet fel ugyanis a jogsértéssel vádolt cégekkel szemben, hanem a közvetlenül megkárosított felek is. A bírság mellé tehát jöhet még egy jókora összeg, kártérítés címén is – hívta fel a figyelmet Fejes Gábor ügyvéd, a Freshfields Bruckhaus Deringer ügyvédi iroda tagja. Amerikában például az effajta magánfellépés teljesen mindennapos. Általános álláspont, hogy a kartellező a fogyasztót károsítja meg, ezért nemcsak a közhatalmi – versenyjogi, büntetőjogi – szankciók sújtják, hanem a civilszféra fellépése is. Olyan kártérítési perekkel, súlyos, gyakran többszörös, illetve büntető kártérítési összegekkel nézhet szembe, amelyek akár a lehetséges bírságnál is nagyobb elrettentő erőt képviselhetnek. Amerikában hagyományai vannak ezeknek jogvitáknak. A cégek, cégvezetők pontosan tudják, milyen veszélyes lehet számukra a civil perkezdeményezés – mondta az ügyvéd.
Az Európai Bizottság hasonló eljárások elterjesztését szorgalmazza az uniós tagállamokban. Tavaly adta ki az erre vonatkozó úgynevezett zöld könyvét, amely az uniós kartellek nyomán indítandó kártérítési ügyekről szól. Azt szeretné elérni, hogy a tagállamokban olyan jogi környezet alakuljon ki, amely ösztönöz az ilyen jellegű kártérítési perekre, méghozzá a versenyhatóság jogsértést megállapító határozatától, sőt a versenyfelügyeleti eljárás megindításától függetlenül is.
Magyarországon a versenytörvény legutóbbi módosításáig az volt a bírósági álláspont, hogy ilyen kártérítési pernek csak akkor van létjogosultsága, ha az ügyben jogerősen lezárult a GVH-eljárás. A módosított törvény nyomán már nem feltétele a kártérítési pernek a versenyhatósági eljárás kimenetele. Ám a jogszabályváltozás előtt sem igen voltak, és azóta sincsenek kártérítési jogviták, pedig elviekben lehetnének. Más kérdés, hogy a felperesnek bizony nehéz dolga lehet a bizonyítással. De a versenyhivatal amicus curie-ként, a bíróság barátjaként fellépve támogathatja őt a perben. VG
A bíróság helybenhagyta a bírságokat
A versenyhivatal működése során 2005 végéig összesen 15,7 milliárd forint bírságot szabott ki. A Fővárosi Bíróság januárban erősítette meg – igaz, nem jogerősen – a 2004-es autópályakartell-ügyben hozott GVH-határozatot. Az érintettek a 7 milliárdos bírságot befizették. A közelmúltban született – szintén nem jogerős – helybenhagyó ítélet az ugyancsak 2004-es, Bartók Béla úti útépítési kartell ügyében.A résztvevők a mintegy 250 millió forintos bírságot befizették.
A résztvevők a mintegy 250 millió forintos bírságot befizették.-->
