Egy havi nyugdíj ugrik?
Jövő évtől aki korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörben dolgozik, az után a munkaadó – a tb-járulékon felül – korkedvezmény-biztosítási járulékot is fizetni fog a kormányzati tervek szerint. Ugyanilyen kötelezettség vonatkozik majd arra az egyéni vállalkozóra is, aki tevékenységét ilyen munkakörben folytatja. Egyes cégek azonban úgy is dönthetnek, hogy a 13 százalékos teher helyett vagy mellett az elbocsátást választja a csőd elkerülése érdekében.
„Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a kormány már ismertette az álláspontját, ennél tovább még nem jutottunk. Tárgyalni kell róla, mert számunkra elfogadhatatlan” – mondta lapunknak Wimmer István. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára hozzátette, hogy elsősorban nem is anyagi, hanem elvi okokból ellenzik a tervet: miért kellene az állam helyett a munkaadóknak fizetni az újabb járulékot. Az állam azonban kész forgatókönyvet tett le az OÉT asztalára, miszerint jövőre még a központi költségvetés átvállalja a járulék egészét, de 2011-re fokozatosan, évenként 25 százalékot ugorva, már a foglalkoztató pénztárcája bánná a reformot.
Garantáltan drámai aránytalanságokat idézhet elő a korosztályok között a nyugdíjmegállapítás új szabálya, ha az erről folyó parlamenti vita után végül módosítás nélkül fogadják el a képviselők. Alaposan megváltozik ugyanis az ellátás kiszámításának módja – kiegyenlítik ugyan a korábbi keresetek értékében az infláció miatti veszteséget, de a számítási alapot teljesen nettósítják –, így a ma még dolgozókat jelentős hátrány éri. A reform lényege ugyanis az, hogy 2008-tól átlagosan 8 százalék körüli összeggel kevesebb induló nyugdíjat kapnak, mint azok, akik az elmúlt években vonultak vissza, illetve jövőre szándékoznak így tenni. Tehát mintegy egyhavi nyugdíjösszeggel kevesebb jut nekik.
„Lehet, hogy a költségvetés helyzete most ezeket a lépéseket indokolttá teszik, de akkor is hiányoljuk, hogy a tervezet nem veszi figyelembe, hogy a nyugdíj előtt állónak hány gyereke, eltartottja van” – mondta lapunknak Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese.
Valószínűleg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége rendelkezik az egyik legjobb érdekérvényesítő képességgel Magyarországon, hiszen a több ponton és fokozatosan változó hazai nyugdíjrendszerben egyedül a polgármesteri nyugdíj változatlansága tűnik biztosnak. Emlékezetes, hogy a helyhatósági választások eredményei miatt több tucat olyan város-, illetve faluvezetőnek is ott kellett hagynia az amúgy általában igen tisztességesen megfizetett munkakörét, aki legalább három cikluson át élvezte a lakosság többségének bizalmát. A korkedvezményes polgármesteri nyugdíj azoknak az egykori településvezetőknek jár, akik elmúltak ötvenévesek és legalább 11 évig koptatták a polgármesteri széket. Ezen szigorú feltételeknek közel harmincan felelnek meg országszerte, igaz nem mindenki igényelte a kedvezményt.
Nem győzzük a munkát a korhatárig
A jelenleg az Országgyűlés előtt lévő reformjavaslat alapvető célja, hogy fokozatosan kitolja a nyugállományba vonulás időpontját. „További cél, hogy a korhatár előtti nyugdíjazás esetén ösztönözzük a nyugdíj igénybevétele nélküli aktív keresőtevékenységet” – mondta Forgó Györgyné. A Szociális és Munkaügyi Miniszérium szakállamtitkára szerint a lakosság egészségügyi állapota ugyan tényleg rossz, de annyira nem, hogy mindössze 6 százalék várja meg a nyugdíjba vonulással a mindenkori öregségi korhatárt. Tehát az állampolgárok 94 százaléka az előrehozott nyugdíjat választja.
