Hatástalan hatástanulmányok rengeteg pénzért
„Évek óta jó pénzért gyártunk a kormányzatnak különféle tanulmányokat ágazati reformokról, melyekről aztán semmit sem hallunk, biztos az asztalfiókban landolnak. Eközben a politikusok különféle tájékoztatókon, vetítenek jól hangzó tervezeteket, melyek egy részéről süt, hogy felszínes ötletelés eredményei” – fogalmazott a Hírszerzőnek egy neves nemzetközi tanácsadó cég munkatársa.
Az Állami Számvevőszék egyébként éppen az egészségügyi tárcát bírálta keményen az előző ciklusban, amiért súlyos pénzeket fizetett ki haszontalan tanulmányok elkészítéséért.
A szakember szerint ennél még fájóbb, hogy az ellenzék ezzel legtöbb esetben az alternatíva nélküliség demagógiáját állítja szembe. „Hiteltelen, amikor azzal támadják az egészségügyi reformot, hogy az egészség nem üzlet. Minden épeszű ember látja, hogy biznisz ez a fogorvosoktól a gyógyszerészekig, a nőgyógyászoktól a lúdtalpbetéteket gyártó iparosokig.”
A Gyurcsány-kormány ráadásul rögtön a legnehezebbel, az egészségüggyel kezdte, amely az egész világon a legbonyolultabb rendszer. „Ugyan Molnár intézkedései elsőre piacpárti, progresszív rendelkezéseknek tűnnek, de érvei olykor felszínesek és kissé közhelyesek” – bizonygatta a Hírszerzőnek egy tekintélyes intézmény vezető közgazdásza.
Például a patikaliberalizációval kapcsolatban az egyik argumentum, hogy a verseny következtében olcsóbb lesz a gyógyszer, amely ráadásul több helyen lesz majd hozzáférhető. Ennek ellentmond azonban, hogy Európában éppen Hollandiában a legdrágább a gyógyszer és kevesebb a patika, mint máshol, holott itt a legszabadabb a piacszabályozás.
Molnár mentségére a riportalanyok felhozták, hogy az egészségügynél összetettebb, bonyolultabb, több szereplős struktúrát nem ismernek.
A közgazdászlogika szerint először kell(ene) megalkotni egy, a valóságot tükröző, empirikus kutatásokat figyelembe vevő, összefüggő koncepciót, melyet aztán külön művészet „eladni” a politikai elitnek, illetve a társadalomnak. Kell hozzá ideológus, tehát „táltos és vátesz”, aki kitalálja az intézkedést, de szükséges hozzá pragmatikus „törzsfőnöki” gyakorlat is, hogy kivitelezhető legyen, különben nem válik egy ilyen program közpolitikává, sőt támogatás híján akár meg is bukhat.
Kóka Jánost például kiváló ideológusnak, a piacpárti, neoliberális krédót vegytisztán felmondó politikusnak tartják, aki szerintük helyesen esett neki az MTA korhadó, teljesítményt nem hozó, ámbár milliárdokat felemésztő rendszerének. A kivitelezéshez azonban a "fékek és egyensúlyok" figyelmen kívül hagyásával kezdett hozzá, nem tette érdekeltté az „architektúrát” a változásra. Így nem csoda, hogy a minisztérium sem működik tökéletesen, Kóka pedig a közelmúltban számos kérdésben érzékeny csapásokat kapott, például a Balatonőszödön, amikor a kormányfő visszadobta a közlekedési reform tervét. Igaz, ezt azóta sikerült elfogadtatni a kormánnyal.
Az ellenzék állandó kormányt támadó kritikájával a megkérdezett szakértőknek az a baja, hogy szerintük olyan intézkedéseket támadnak a Fidesz politikusai, melyek Európában bevettek és általánosak.
„A tandíj általános az unióban, ráadásul minden országban rekonstrukciós átalakítás alatt áll a felsőoktatatás. Azt pedig tapasztalatokból tudjuk, hogy magyar elitegyetemeknek, például a Közgáznak vagy az ELTE jogi karának közelébe a jelenlegi rendszerben a szegények csak takarítóként, biztonsági őrként, vagy étteremi eladóként kerülhetnek. Ezen egy működőképes ösztöndíjszisztéma képes változtatni, a kormány éppen ilyenen dolgozik” – mondta egy igazgató.
Közgazdászokkal beszélve néhány személlyel kapcsolatban hangzottak el egyértelmű pozitívumok.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt olyan embernek ismerték meg, aki képes felülemelkedni az ideológiai meggyőződésén, és úgy tűnik számukra, hogy a lózungokon túllépve próbálja a reformokat menedzselni.
A Fidesz – az amúgy a gazdaságot valóban serkentő – járulékcsökkentése idején nem gondoskodott a nyugdíjkassza kieső bevételeinek pótlásáról, míg az MSZP a 13. havi nyugdíj bevezetésével ugyancsak nyomás alá helyezte a nyugdíjkasszát – szintén pótlás nélkül.
Az elmúlt napokban elfogadott reformok némileg javítottak a helyzeten. „Kiss Péter csöndben, konfliktus nélkül és meglehetősen pragmatikusan olyan intézkedéseket hozott, melyek előremutatóak a nyugdíjrendszer stabilitáshoz, bár az igazi reform még hátra van” – tette hozzá az egyik szakértő. (Hírszerző)
