Az MSZP a legellenszenvesebb párt - Orbán népszerűsége csökkent
A legutóbb a 2006-os választási kampány hajrája előtt volt ilyen alacsony a választópolgárok szavazási hajlandósága: pontosan egy évvel ezelőtt ugyancsak 51 százalék volt azok aránya, akik azt állították, hogy egy „most vasárnapi parlamenti választáson” biztosan elmennének szavazni. A részvételi kedv csak közvetlenül az áprilisi voksolás előtt emelkedett valamelyest, és aztán egy darabig úgy is maradt, sőt, az őszi politikai válság még szinte fokozta is az elkötelezett szavazók mozgósíthatóságát. Elsősorban persze az ellenzékiekét: tavaly októberben a Fidesz-szimpatizánsok körében 8 százalékponttal volt nagyobb a „biztos” szavazók aránya, mint az MSZP-hívek körében. November-decemberben a két nagy szavazótábor aktivitása kiegyenlítettebbé vált, de most januárra ismét számottevően több fideszes lenne hajlandó az urnákhoz járulni. Ezzel párhuzamosan újból jelentős előnyre tett szert a Fidesz-MPSz, bár az MSZP-vel szemben a teljes népességben most kimutatott 10 százaléknyi többlete elmarad attól, amit tavaly, a megszorító intézkedések bejelentése után mért a Medián: 2006 augusztusában 40:26, szeptemberben 38:23, majd október elején 40:27 arányban vezetett a nagyobbik ellenzéki párt. Az érzelmek októberben bekövetkezett végletes felkorbácsolódása a jelek szerint valamiféle ellenhatást váltott ki: novemberre nemcsak a „biztos” szavazók aránya és a Fidesz-MPSZ támogatottsága mérséklődött, de a két kormánypárt októberben még rekordmértékű elutasítottsága is.
A Medán mérte a pártok elutasítottságát is: a választók által legkevésbé kívánt párt az MSZP. Tavaly ősszel még minden hónapban a MIÉP-et jelölték meg a legnagyobb arányban a biztos szavazó megkérdezettek, ám idén januárban már a szocialisták váltak a legellenszenvesebbé: 49 százalék őket jelölte meg. A második helyen a MIÉP áll (43%), míg a harmadik legelutasítottabb párt a Fidesz (34%). Őket az SZDSZ követi (31%), majd a Munkáspárt (30%), a KDNP (23%), a Centrum párt (21%), végül az MDF (20%) követi.
Januárra mintha a politikai közhangulat is visszatért volna a normális kerékvágásba: a drámai szövegek és képek, a durvaságok mindinkább elhalványulnak az emberek emlékezetében, és a politikai preferenciákat újra az általános elégedetlenség alakítja. Így jöhet létre az a látszólagos ellentmondás, hogy egyfelől újból növekszik a Fidesz és az MSZP támogatottsága közötti különbség, másfelől viszont 54-ről 51 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint Gyurcsánynak le kellene mondania és 39-ről 42-re nőtt azoké, akik szerint nem.
Az elégedetlenség viszont alapjában véve gazdasági természetű, az ország gazdasági állapotát és a háztartások anyagi helyzetét pedig továbbra is nagyon rossznak látják az emberek. Kétharmaduk az elkövetkező egy évre a családja anyagi helyzetének romlásával számol (ebben nem történt változás az elmúlt fél év során). A gazdasági várakozásokban tavaly júliusban, a megszorítások bejelentését követően jött el a Bokros-csomag hangulati következményeit is alulmúló negatív rekord, az intézkedések életbelépése ezen már nem rontott tovább, sőt az elmúlt hónapokban még oldódott is valamelyest az általános borúlátás. Annak ellenére is, hogy tavaly október óta folyamatosan emelkedtek az inflációs várakozások.
A most januári felmérés idején a megkérdezettek még nem tudhatták pontosan, hogy milyen áremelkedéseket hoz a 2007-es év, ám a tényleges drágulás valószínűleg kisebb lesz annál, mint amivel kalkulálnak, hiszen az infláció mértékét rendre felülbecslik az emberek. Ám amíg az elmúlt tizenkét hónap áremelkedésére vonatkozó, tehát visszamenőleges becslések átlaga hónapok óta 16 százalék, addig a következő évre vonatkozóan egyre nagyobb inflációt valószínűsít a lakosság: januárban már 23 százalékot, aminél magasabb értéket a legutóbb 2000 nyarán mért a Medián. A közvélemény számol a munkanélküliség növekedésével is, az erre vonatkozó becslések azonban valamelyest (24-ről 22 százalékra) mérséklődtek október óta.
A januári politikusrangsort tekintve talán az a legfeltűnőbb jelenség, hogy miközben a Fidesz támogatottsága újra nőtt, Orbán Viktor pártelnök népszerűsége október óta kissé visszaesett. Gyurcsány Ferenc tetszési indexe viszont a jelek szerint nemigen tud lejjebb kerülni az elhíresült őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően elért 33 százalékos mélypontnál. Sőt, ha a két rivális vezéralakot közvetlenül egymással állítjuk szembe, akkor a hivatalban lévő kormányfő egy kicsit még jobban megszorítja riválisát: Orbán Viktort 42 százalék, Gyurcsány Ferencet 37 százalék tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra. A szavazótáborok természetesen elsöprő többségben a saját „vezérük” mögé sorakoznak föl, de Gyurcsány helyzetén az javít valamelyest, hogy azok, akiknek jelenleg nincs kedvenc pártjuk, 30:21 arányban őt választják Orbánnal szemben (miközben 49 százalékuk nem tud dönteni).
A politikuslistát egyébként egy újabb kisebb visszaesés ellenére továbbra is Sólyom László vezeti, a második helyen pedig többhónapos szünet után megint Szili Katalin házelnök található, aki valószínűleg néhány markáns megnyilvánulásának köszönheti a most bekövetkezett jelentős népszerűség-növekedést. (www.median.hu)
