Fölényesen vezet a Fidesz, de kockázatos lenne a hatalomra kerülése?
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának március 19-22. között elvégzett felvétele a két nagy párt támogatottsági különbségének ismételt növekedését mutatta. A Fideszre jelenleg az összes megkérdezett 30 százaléka szavazna (februárhoz képest +5 százalékpont), az MSZP-re pedig 19 százalék (+2 százalékpont). A változás csak a Fidesz esetében szignifikáns, de ezzel együtt a két nagy párt globális támogatottsága közti különbség jelenleg meghaladja a 10 százalékpontot.
Az MDF megtartotta dobogós helyét a választókért folytatott versenyben, az összes megkérdezett 5 százaléka választaná a kisebbik ellenzéki pártot. Ezzel szemben a kongresszusra készülő SZDSZ támogatottsága továbbra is a 2 százalékos mélyponton áll. A politikai közhangulat változásáról tanúskodik az is, hogy csökkent a bizonytalanok, de még inkább a pártválasztásukat eltitkolók aránya.
Természetesen kérdéses, hogy ez a változás tartósnak bizonyul-e, vagy inkább csak a március 15-ike körül megélénkült politikai közélet átmeneti hatása. Emelkedett az elmúlt egy hónap során a biztos szavazó pártválasztók aránya is (47 százalék), s ezen a csoporton belül továbbra is tetemes a Fidesz elınye. A biztos szavazó pártválasztók 54 százaléka adná voksát a legnagyobb ellenzéki pártra, míg az MSZP-re csupán 32 százalék. A változás mindkét esetben 3 százalékpont februárhoz viszonyítva, de míg a Fidesz támogatottsága ennyivel emelkedett, addig az MSZP-é ugyanennyivel csökkent.
Az MDF-szavazók aránya meghaladja, az SZDSZ-eseké pedig megközelíti az 5 százalékot. A nemzeti ünnep körüli politikai események csak igen korlátozott hatást gyakoroltak a választási részvételi szándék alakulására. A biztosan szavazni szándékozók aránya 2 százalékponttal emelkedett az elızı felvételhez képest, jelenleg 65 százalékon áll. Lényeges mértékben emelkedett ugyanakkor a pártot választók aránya. A február végi 47 százalékos mélyponthoz képest most a megkérdezettek 58 százaléka tudja megmondani, hogy melyik pártra szavazna, ha most vasárnap választásokat rendeznének.
A pártválasztók jelenlegi aránya már nem marad el szignifikánsan a politikai szempontból mozgalmas, tavaly októberi 61 százalékos szinttől. Az esetleges kormányváltás megítélése A most lezajlott felvétel, a Fidesz rendkívül jelentős támogatottsági fölénye mellett, továbbra is azt jelzi, hogy nincs egyértelmű kormányváltó hangulat a válaszadók körében: a megkérdezettek 45 százaléka szeretné, ha a jelenlegi kormány tovább végezné munkáját, míg 41 százalék kíván inkább kormányváltást. Mind a bizonytalanok, mind a pártválasztásukat eltitkolók közt jóval többen szeretnék, ha a kormány posztján maradna, mint ahányan annak távozását kívánják.
Emellett többen tartják az ország jövője szempontjából kockázatosabbnak az ellenzék kormányra kerülését (40 százalék), mint a jelenlegi kormány hatalmon maradását (35 százalék). Más a helyzet, ha a megkérdezettek személyes környezetében uralkodó esetleges kormányváltó hangulatot vizsgálja a felvétel.
A közvetlen személyes környezetben a megkérdezettek 46 százaléka szerint a kormányváltást kívánók vannak többségben, és csak 29 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy inkább kormánypárti véleményklímát tapasztal. Talán ez indokolja a pártpreferencia adatok és a „puhább” attitűd-változók értékei közötti eltérést, hiszen feltehetőleg a kormány szimpatizánsainak egy jelentős része, az ellenségesként érzékelt közhangulat hatására, inkább eltitkolja pártpreferenciáját.
Kormány és ellenzék választói értékelése
Ha öt lehetőség közül választhattak a megkérdezettek (ahol kettő-kettő a két nagy párt kormányzásáról szólt, egyik esetben jelenlegi vezetőjével Gyurcsány Ferenccel, illetve Orbán Viktorral, a másik esetben nélküle, az ötödik opció pedig az volt, hogy egy, a jelenlegi pártoktól független politikai erő valósítsa meg programját), akkor továbbra is a két nagy párttól független erőt preferálnák a legtöbben, bár az előző hónaphoz képest valamelyest csökkent ennek az opciónak a támogatottsága (32 százalék, februárhoz képest -3 százalékpont).
A kormány és az ellenzék munkájának választói megítélése szinte hajszálra azonos értéket mutat a márciusi adatfelvételben, mindkettő esetében a megkérdezettek 62 százaléka jelez elégedetlenségét. Emellett továbbra is igen magas, 31 százalék azoknak az aránya, akik egyszerre mindkét oldal tevékenységét negatívan ítélik meg.
Miniszterelnöki alkalmasság
A márciusi felvétel szerint a választók a két nagy párt vezető politikusát gyakorlatilag azonos arányban tartják inkább alkalmasnak a miniszterelnöki poszt betöltésére (Gyurcsány – 35 százalék, Orbán – 34 százalék), tehát a jelenlegi kormányfı korábbi enyhe támogatottsági elınye elolvadt. Figyelmet érdemel, hogy márciusban a megkérdezettek 23 százaléka azt a választ adja, hogy egyikük sem alkalmas a miniszterelnöki pozíció betöltésére. (www.szazadveg.hu)
