Forrnak az indulatok az árpádsávos zászló körül

Tegnap éles szóváltás zajlott a Parlamentben Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök között. A vita az ellenzéki politikus napirend előtti felszólalásával kezdődött, amelyben a frakcióvezető kérdőre vonta a kormányfőt a The Times-nak adott múlt pénteki interjúja miatt. Mint ismeretes, az angol lapnak az antiszemitizmus erősödéséről beszélt. Navracsics egyenesen a kormányfőnek szegezte a kérdést: antiszemitának tartja-e őt vagy párttársait a miniszterelnök, aki válaszában azzal vádolt a Fideszt, hogy elmossa a határt a tisztességes jobbközép-konzervatív és a soviniszta pártok között.

Korábban az árpádsávos zászlók használatáról bontakozott ki éles vita. Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy az nem nyilas zászló. Több történész is az empátia hiányát rótta fel ezért a kijelentéséért a Fidesz elnökének. Kubatov Gábor pártigazgató pedig nem látta okát, hogy felkérjék híveiket: tartózkodjanak a zászló használatától március 15-én, amikor 1848-ban a mai piros-fehér-zöld trikolór megszületett.

A Népszavában Ungváry Krisztián történész úgy vélekedett, hogy az árpádsávos zászló egy a történelmi zászlók közül, és augusztus 20-án senki sem ütközik meg rajta, ha meglátja a Parlamenten. "Akkor azonban nem egy az ország, egy a zászló, ha feketeruhás skinheadek hurcolják magukkal, hiszen az már megosztja az embereket".

Schiffer András ügyvéd, a Védegylet tagja szerint is álságos nem tudomásul venni, hogy 1945 óta ezzel azonosítják a nyilasokat, még akkor is, ha ő is elismeri, hogy a zászló a történelmi hagyomány része. "Nem beszélhetünk egy országról, amíg a politikai erők kölcsönösen nem törődnek vele, hogy egyes gesztusok a másik tábor érzelmeit sértik."

Tegnap a Magyarok Házában Orbán Éva nyugdíjas történelemtanárnő viszont kijelentette: a kettőt (a nyilas és árpádsávos zászló - a szerk.) nem tévesztheti össze, aki nem vak és nem hülye.

"Pont ideje volt, hogy valaki nyíltan és világosan beszéljen az erősödő antiszemtizmusról" - mondta az [origo]-nak Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, aki szerint a ''40-es évek óta nem volt példa olyan sok antiszemita megnyilvánulásra, mint amennyit az utóbbi fél évben tapasztalt.

Új fejezet kezdődött ősszel az antiszemitizmus szempontjából Varga László történész szerint is. Megjelentek az utcán az árpádsávos zászlók, amelyeknek szimbolikus erejük van és a nyilasokra emlékeztetnek - mondta az [origo]-nak. A történész szerint azt nem tudni, hogy erősödött-e az antiszemitizmus, az viszont biztos, hogy azok a megnyilvánulások, amelyek eddig csak a kocsmákban meg focimeccseken fordultak elő, megjelentek az utcán is.

Az 1993 és 2003 között végzett vizsgálatok szerint Magyarországon a felnőttek körülbelül 10 százaléka szélsőséges antiszemita, a népesség további 25 százaléka táplál még különféle zsidóellenes előítéleteket. Az említett időszakban az előítéletesség aránya gyakorlatilag nem változott - áll Kovács András tanulmányában. Ennél frissebb kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre.

Az utóbbi pár évben nem változott sokat az antiszemita előítéletesség Magyarországon, az elmozdulás inkább abban figyelhető meg, hogy többször hangzanak el politikai kontextusban antiszemita megnyilvánulások, mondta még szombaton az Indexnek Kovács András szociológus, az említett tanulmány szerzője.

Fontos megjegyezni, teszi hozzá a kutató, hogy itt nem arról van szó, hogy minden tizedik magyar elsőrendű célja egy numerus clausus hatályba léptetése, vagy a zsidók elüldözése lenne. De ha már megkérdezik őket, egyetértenének ezzel a politikával.

Ha viszont olyan közegbe kerülnek, amelyben, úgy tűnik, bevett zsidózni, akkor felerősödik az antiszemiták hangja. Sőt amikor egy csoportban elfogadottá válik a zsidózás, akkor nemcsak a korábban elfojtott gondolatokat mondják ki hangosan, hanem az összetartozás kifejezésére azok is elkezdenek ilyen nézeteket hangoztatni, akik egyébként nem annyira előítéletesek.

"Ha ez a mechanizmus mozgásba lendül - mondta Kovács -, könnyen az a látszat alakulhat ki, hogy gyorsan nő az antiszemiták száma. Ehhez a benyomáshoz hozzájárul a média is, amikor tovább erősíti ezeket a - szokatlan és hírértékű - hangokat. Az újságíróknak gondolniuk kellene arra is, hogy mindezzel a lapuló és bizonytalan antiszemitáknak azt sugallják: csak bátran, nem vagytok egyedül!" (Népszava - Népszabadság - origo - index - VGO)