Gyurcsány egy ismeretlen nővel sms-ezett - és az egészségügyi reformot kommentálja
Gyurcsány Ferenc tegnapi blogbejegyzésében egy furcsa "kapcsolatról" ír. A miniszterelnök vasárnap sms-t kapott egy számára ismeretlen hölgytől. az üzenetben ez állt: „Kedves Ferenc, nincs ötlete egy átfagyott hűtlen pici magyarnak, hol töltse a vasárnapot Londonban? A szállásom csak éjszakai, üdv. K.K.Gertrúd.”
A kormányfő meglepődött, mert semmilyen ilyen nevű nőt nem ismer. végül azt válaszolta, hogy menjen el a British Museumba. Ezután az ismeretlen felbátorodott, és újra üzent, méghozzá kétszer is. A másodikban már szállást keresett Gyurcsányon keresztül, aki ebben már nem tudott segíteni.
"Az ember persze képtelen ennyifajta elvárásnak egyformán jól megfelelni: turisztikai tanácsot adni honfitársainak Londonban, átalakítani a költségvetést, támogatni az egészségügyi minisztert, hogy tegye rendbe az egészségügyet és indítson el egy fejlesztési programot is. De, ha lehetséges, akkor azt gondolom, egyszer-egyszer nem baj, ha nem térek ki az ilyen kihívások elől. Remélem, hogy Gertrúd kellemesen töltötte a tegnap délutánt, és talált magának szállást, még akkor is, ha sms-ei mintha ellentmondásban lettek volna egymással, mert az elsőben még azt írta, hogy van éjszakai szállása, az utolsóban meg már szállást keresett.
Nem akarom Gertrúd problémáit hosszasan ecsetelni, pusztán csak azt akartam érzékeltetni, hogy széles az elvárások köre. Ezért is olyan nagy a kihívás" - vélekedett blogjában a miniszterelnök.
Gyurcsány múlt pénteken egyébként írt komolyabb témáról is. Akkor az egészségügyi reformmal kapcsolatos legújabb felmérés adatait ismertette. A Medián által február végén készített kutatásból kiderül, hogy - bár megosztottabbá vált a közvélemény -, de a reformpártiak többségben vannak. 59 százalék egyetért azzal az állítással, hogy szükség van az egészségügy gyökeres átalakítására, mert hiába ölünk több pénzt az egészségügybe, ha a rendszer pazarló marad, míg 34 százalék éppen ellentétesen vélekedik. Szerintük veszélyes lenne az egészségügy gyökeres átalakítása, ezért fenn kell tartani a jelenlegi rendszert, de jóval többet kell költeni az egészségügyre: Közel felére csökkent azk aránya, akik nem tudnak állást foglalni a kérdésben (13-ról 7 százalékra).
A Medián novemberben végzett először felmérést a témában, az akkori 42-ről 55 százalékra nőtt azok az aránya, akik jó dolognak tarják, hogy bizonyos gyógyszereket nemcsak a patikákban lehet megkapni. Jelentősen mérséklődtek az ellenérzések a vizitdíjjal kapcsolatban is: bár azt továbbra is csak az emberek 28 százaléka támogatja, ez 10 százalékponttal magasabb arány, mint amit novemberben mért a Medián. Pedig az intézkedés várható hatásairól összességében nem igazán lett kedvezőbb az emberek véleménye: továbbra is csak nagyon kevesen (14 százalék) gondolják például, hogy ettől vissza fog szorulni a hálapénz, vagy hogy javul az ellátást végző intézmények anyagi helyzete (25 százalék). Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a javuló megítélés abból adódna, hogy a kérdés politikai súlyának növekedésével párhuzamosan a kormánypárti szavazók megbarátkoztak a „keserű pirulával”. Bár a többségük most már valóban támogatja az intézkedést, ám november óta a Fidesz-szavazók körében is nőtt az azt elfogadók aránya. Valószínűleg inkább egyszerűen arról van szó, hogy a közvélemény kezdi megemészteni a látványos szakítást az ingyenesség elvével, ami abból is látszik, hogy a tavaly év végi 17 százalékról 13-ra csökkent azoknak az aránya, akik elképzelhetőnek tartják, hogy a 300 forintos vizitdíj miatt ne menjenek el orvoshoz.
Ami a folytatást illeti, a közelmúlt feszült vitáinak hatására a közvélemény többsége már nem kérdőjelezi meg az ágyszám-csökkentés szükségességét – hiszen nőtt azoknak az aránya, akik szerint inkább kevesebb, de jobban felszerelt kórházra van szükség ‑ ami persze korántsem jelenti azt, hogy ezzel csupa jó pontot szerzett volna a kormány. A jókora többség (64 és 60 százalék) úgy gondolja, hogy „a kormány lépései teljes fejetlenséget okoztak a kórházakban” és hogy „nem a szakmai szempontok, hanem a helyi politikusok befolyása alapján dől el, hogy melyik városban marad meg a kórház”. Azt a véleményt viszont jóval kevesebben (39 százalék) osztják, hogy „a kormánynak gyorsan kell döntenie a kórházak sorsáról, hogy csak azokra a kórházakra költsenek, amelyek hosszú távon megmaradnak”.
Egy esetleges kórházi ápolás esetén az emberek 38 százaléka azt tartaná a legfontosabbnak, hogy a lakóhelyéhez közel, 31 százalék pedig azt, hogy jól felszerelt kórházban kezeljék, és ugyanennyien azt, hogy megválaszthassák a kezelőorvosukat. Nem lehet meglepő, hogy a közelség főleg a vidéki lakosoknak fontos, míg az orvosválasztás lehetősége azoknak, akiknek van olyan szakorvosa, akihez rendszeresen visszajárnak. Az orvosválasztás esetleges korlátozása könnyen kiverheti a biztosítékot, a magyarok ugyanis kifejezetten elégedettek az orvosaikkal, főleg a rendszeresen felkeresett szakorvosokkal (100 fokú skálán 84 pont) – akiknek van ilyen (a lakosság 40 százaléka), azoknak a nagy többsége ki is fizetné a dupla vizitdíjat, hogy továbbra is hozzá járhasson. A legtöbben a háziorvosukkal is elégedettek (71 pont), de azért azt, hogy a járandóságukat emeljék a jelenlegi összeg duplájára, csak 23 százalék támogatja.
Ami pedig a biztosítási rendszer átalakítását illeti, úgy tűnik, a közvélemény-kutatás során is a részletekben van a lényeg. Ha csak általában vetődik fel a több biztosítós modell, akkor az csak bő egyharmados támogatottságot kap, ám a többség jónak tartana egy olyan megoldást, amelyben megmarad az állami biztosító, de aki akar, átléphet valamelyik magánbiztosítóhoz.
"Teljesen természetes, hogy félünk a változásoktól. Különösen természetes az, hogy azokat a változásokat, amelyek rövidtávon nem kényelmesek, vagy egyenesen kényelmetlenek, nem szeretik az emberek. Ha egy polgármester átalakítja kerületében a közlekedést, akkor az első reggel az autósok egészen biztosan nehezen tájékozódnak, helyenként türelmetlenek lesznek, nem kevesen el fogják átkozni a polgármestert. Igen, mert a korábbi, rutinból való vezetés helyett most figyelniük kell, ki kell találniuk, hogy mi a helyes és jó irány. Aztán ha egy hónap múlva kiderül, hogy kevesebb a dugó, gyorsabban el lehet érni a főútvonalakat, hogy kisebb lett a zajterhelés, akkor mindenki azt mondja visszamenőleg is, hogy igaza volt a polgármesternek.
Ez történik most a reformokkal is. Olyan átfogó átalakítások esetén, mint az egészségügy, pedig különösen igazak a fenti állítások.
Szó volt erről az őszödi beszédben is. A bonyolult változások sokaságának gyakran az a természete, hogy két-három lépésen túl csak a végcélt lehet látni, a közte lévő lépéseket nem mindig kristálytisztán. De a helyes irány, a helyes megalapozottság vezeti a döntéshozót és segíti a célbaérést. Ezek itt az első jó jelek. Az első megerősítés arról, hogy majd utólag ki fog derülni, melyikünknek volt igaza. Azoknak, akik azt mondták, hogy menjünk tovább, csináljuk meg, vagy azoknak, akik azt mondták, hogy ne változzon semmi" - kommentálta a felmérés eredményeit a miniszterelnök. (Amőba - Medián - VGO)
