Ítél a nép: Gyurcsány és Orbán egyformán felelős a zavargásért

A Századvég és  Forsense március közepi közös felmérése nemcsak a pártprefenciákat vizsgálta, de górcső alá vette, hogyan vélekedik a lakosság a március 15-i zavargásról, valamint a Fidesz által kezdeményezett népszavazásról is.

Az összes megkérdezett 77 százaléka nevezte meg a március 15-ikei megemlékezéseket, illetve az azzal kapcsolatos rendezvényeket, valamint a zavargásokat az elmúlt hét legfontosabb hazai eseményeként három válasz alapján. A megkérdezettek 78 százaléka látott legalább valamilyen összefoglalót a március 15-ei állami ünnepségekről, míg a délutáni Fidesz-gyűlés esetében 67 százalék nyilatkozott ugyanígy. Az ünnepségeket követő utcai zavargásokról 93 százalék hallott, s 81 százalék figyelemmel is kísérte azokat. A zavargásokban résztvevőikkel szembeni rendőiri fellépés a megkérdezettek nagy része (71 százaléka) szerint épp megfelelő volt, s akik szerint nem, azok nagy része is inkább kevesellte a rendőri fellépés határozottságát azt, mint sem sokallta volna azt. A Fidesz szavazói az átlagosnál is nagyobb arányban tartották épp megfelelőnek a rendőrség fellépését, tehát meglepi módon ebben a kérdésben a politikai preferenciák általában egymással ellentétes hatásai nem jutnak érvényre. Ez azt mutatja, hogy az engedély nélkül tüntető csoport iránti társadalmi szolidaritás meglehetősen alacsony fokú.

Hat megnevezett szereplői közül a rendőrséget tartották a legkevésbé felelősnek a megkérdezettek a március 15-ei esti zavargásokért, míg a kormányoldalnak, illetve az ellenzéknek, valamint személyesen Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak megközelítőleg azonos, nagyjából közepes mértékű felelősséget tulajdonítottak, s egyértelműen magukat a tüntetőket hibáztatták a leginkább. A nagy pártok támogatói természetesen részrehajlók saját oldaluk javára, a bizonytalan pártválasztásúak értékelése alig tér el a mintaátlagtól, számukra is összességében csak közepes mértékű a pártok felelőssége. A megkérdezettek fele szerint a vártnál nyugodtabb volt az idei március 15-e, 38 százalék számára épp olyan volt, amilyennek várta, s mindössze 9 százalék számolt be a vártnál is viharosabb eseményekről.

Nem meglepő, hogy ugyanakkor élesen megoszlanak a nézetek pártpreferencia szerint abban a tekintetben, hogy van-e összefüggés a Fidesz március 15-ikei rendezvénye és az utcai zavargások között. A megkérdezettek 44 százaléka szerint nincs összefüggés, 47 százaléka szerint pedig van. Az MSZP szavazóinak 84 százaléka meg van győződve arról, hogy összefüggött a két esemény, míg a Fidesz szavazóinak 82 százaléka szerint semmilyen összefüggés nem volt.

Népszavazás

A megkérdezettek 73 százaléka hallott arról, hogy még 2006-ban a Fidesz és a KDNP népszavazást kezdeményezett különböző, a kormányzati reformokat érintő kérdésekben. Ez az arány meglehetősen magasnak mondható. A kérdezettek többsége (59 százaléka) arról is hallott, hogy az Alkotmánybíróság végül három kérdést hagyott jóvá a kezdeményezésből. Ugyanakkor, akik hallottak az AB döntéséről, azoknak is mindössze 43 százaléka tudott felidézni akár egyetlen olyan témakört, amelyet helybenhagyott az alkotmánybíróság. Az összes megkérdezett 16 százaléka említette a kórház-privatizációt, 11 százalék a földvásárlást, míg 9 százalék a tandíjat, a vizitdíjat pedig 7 százalék. Arra a felvetésre, hogy az Alkotmánybíróság döntése után melyik az a további két kérdés, amelyet a Fidesz szeretne népszavazásra bocsátani, mindössze egy témában érkezett értékelhető számú válasz: a vizitdíjat az összes megkérdezett 14 százaléka említette.

A vizsgálatban szerepelt az a három kérdés, amelyeket az AB is jóváhagyott, s a válaszok alapján mindhárom kérdéssel a megkérdezettek többsége inkább, vagy teljes mértékben egyetért. A legnagyobb egyetértés annál a kérdésnél jelentkezik, hogy a családi gazdálkodót első helyen illesse meg az elivásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén (ezzel a megkérdezettek 85 százaléka ért egyet). Az egészségügyi közszolgáltató intézmények állami, önkormányzati tulajdonban maradását a kérdezettek 81 százaléka támogatja, a gyógyszerek kizárólagos patikai árusítását pedig 64 százalék. Ez utóbbi az egyetlen a három kérdés közül, amelynél az MSZP-sek többsége (63 százaléka) nemmel szavazna, a másik két kérdésnél az MSZP-sek többsége is a többi szavazói csoporthoz hasonlóan az igent választotta.

A többség (58 százalék) teljesen biztosan állítja, hogy elmenne a népszavazásra, ahol ezeket a kérdéseket fogják feltenni. Az igazán jelentős különbség a részvételi hajlandóság tekintetében tapasztalható a két nagy tábor között: míg a Fidesz szavazóinak 85 százaléka menne el biztosan a népszavazásra, addig az MSZP-seknek csak 45 százaléka. (www.szazadveg.hu)