JOGI TANÁCS

A Magyarországra települni nem kívánó külföldi cégek előszeretettel bíznak meg hazai kis- és középvállalkozásokat itthoni képviseletükkel, termékeik forgalmazásával. A megbízások a biztosítástól az ingatlanforgalmazásig s az áruértékesítésig változatos tevékenységekre szólnak, és a hazai partnereknek gyakorta igen hosszú távú és gyümölcsöző együttműködésre adnak lehetőséget.

A legtöbb magyar cégnél ez nem fő-, hanem tipikusan valamilyen kiegészítő tevékenység. Nem árt tudni: vannak az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó speciális szabályok, amelyek eltérnek a megbízás általános rendelkezéseitől – figyelmeztetett Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa. Az önálló kereskedelmi ügynökök helyzetét egy 2001-es törvény rögzíti, harmonizálva az idevágó uniós kötelezettségekkel. A kérdés uniós szintű szabályozásának célja a határokon átnyúló ügynöki szolgáltatások rendezése volt, mégpedig oly módon, hogy az ügynök ne legyen kiszolgáltatott a megbízójának.

A hazai törvény még mindig nem ment át a köztudatba; sokan tevékenykednek anélkül, hogy tudnák, önálló kereskedelmi ügynökök, mert állandó megbízás alapján, díjazás ellenében, egy cég, személy megbízására közvetítenek árut, szolgáltatást, értékpapírt, ingót, ingatlant, illetve ezekre vonatkozó szerződéseket. A hangsúly az egyedüli megbízón van, tehát nem tartozik ide az, aki – például mint ingatlanügynök – a megbízásokat mindig különböző személyektől kapja. Ellenben önálló kereskedelmi ügynök lesz, ha egy lakóparképítő cég bízza meg azzal, hogy adja el a létesítmény háromszáz lakását.

Maga a tevékenység teljesen klasszikus ügynöki munka, a megbízó és a megbízott jogai és kötelezettségei megegyeznek a hagyományos megbízási jogviszonyban a felek számára előírt jogokkal, illetve kötelezettségekkel – mondta az ügyvéd. Az eltérés a díjazás szabályaiban és az úgynevezett kiegyenlítés jogintézményében van. Díjazásra az önálló kereskedelmi ügynök is a megállapodás szerint jogosult. Ez fix összeg vagy jutalék, miként a klasszikus megbízási szerződésben. Ám bizonyos dolgokban nem lehet eltérni az ügynök hátrányára. Gyakori, hogy az ügynök által közvetített szerződést az üzleti partner nem teljesíti. Ilyenkor a hagyományos megbízásnál előfordulhat – a Ptk. legalábbis nem tiltja –, hogy a megbízó nem fizeti ki a díjazást az ügynöknek. Ez az önálló kereskedelmi ügynök esetében nem történhet meg. Akkor is jogosult az ügynöki díjra, ha az általa közvetített szerződésnek az üzleti partner nem tesz eleget.

Szigorúan az ügynöknek kedvez a kiegyenlítés jogintézménye. Erre az ügynök akkor jogosult, ha megszűnik ugyan az ügynöki szerződés, de ezt követően a megbízó lényeges előnyre tesz szert a közvetített szerződésekből. Akkor például, ha az ügynök olyan ügyfelet hozott a megbízónak, aki a későbbiekben is állandóan vásárol tőle. Ilyen esetben az ügynök méltányos kielégítésre jogosult, és még a számítás alapját is megszabja a törvény, tehát nem lehet egyszerűen kisemmizni az ügynököt. A legtöbb jogvita éppen az ügynöki szerződés megszűnésével, illetve a kiegyenlítéssel kapcsolatos. Ezért fontos, hogy a szerződés megkötésekor megállapodjanak a felek az utóbbi mikéntjében – mondta Horváth Gyula.

Utalt arra is, hogy az önálló kereskedelmi ügynöki forma jól alkalmazható a hazai vállalkozások uniós terjeszkedéséhez. Ilyenkor természetesen a célországban hatályos törvény az irányadó, ám az – mivel ott is az uniós rendelkezések adják az alapot – hasonlít a magyar szabályozáshoz. VG

Azt is érdemes tisztázni, hogy nemfizetés esetén az ügynök megtagadhatja-e a további tevékenységet. Kívánatos előre meghatározni a kiegyenlítés módját.

Azt is érdemes tisztázni, hogy nemfizetés esetén az ügynök megtagadhatja-e a további tevékenységet. Kívánatos előre meghatározni a kiegyenlítés módját.-->