BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Áttörés a magyarországi múzeumlátogásban - sikk kiállításra járni

Az elmúlt években áttörés volt megfigyelhető a magyarországi múzeum látogatásban. Köszönhető ez a hazai múzeumok által szervezett nagyszabású kiállításoknak, és annak, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak azok marketingjének is. A nívós tárlatoknak, és azok kampányainak sikerült több embert megszólítaniuk, és úgy tűnik egyre inkább sikk múzeumba járni.

A TGI Magyarország 1998 óta vizsgálja a magyar lakosság fogyasztási szokásait, többek közt a kulturális fogyasztást is. A TGI évente 16 000 megkérdezett adatait tartalmazó adatbázisaiban utánanéztünk, kik és mennyien járnak múzeumokba, kiállításokra.

2003-ig a múzeumba járók aránya 10-11% körül mozgott a 14-69 éves magyar lakosságon belül, azóta ez az arány folyamatosan nő, 2006 harmadik negyedévére elérte a 18%-ot. Honnan ez a növekedés?

2003-ban elindult a Múzeumok éjszakája nevű kezdeményezés, mely évről évre egyre nagyobb tömegeket tud a múzeumokba vonzani, és 2003 óta gazdagodott a magyar kulturális közélet olyan nagy kiállításokkal, melyek megfelelő marketing büdzsével szép számú látogatottságot értek el. Az első ilyen igazán nagy dobás a Szépművészeti Múzeum által szervezett Monet és barátai című rendezvény volt 2003 végén és 2004 elején, sokan emlékezhetnek a Hősök teréig nyúló kígyózó sorokra. Majd jött a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Munkácsy a nagyvilágban elnevezésű kiállítás, melynek látogatottsági rekordját döntötte meg a nemrég bezárult – szintén a Szépművészeti Múzeum által szervezett, és nemzetközileg is jelentős – Van Gogh-kiállítás (kb. 483 ezer látogatóval). A kettő között ott volt még az Öt évszázad spanyol festészetének remekművei (Szépművészeti Múzeum), valamint a Műcsarnokban megrendezésre került 400 év francia festészete című tárlat, melyek szintén jelentős látogatottsági mutatókat értek el. Ezek a kezdeményezésekés kiállítások a korábbiakhoz képest jóval nagyobb arányban vonzották az embereket a múzeumokba. Ez a tendencia – miszerint a múzeumi szakma az úgynevezett sztárkiállításokkal, valamint különleges szolgáltatásokkal igyekszik az embereket becsábítani a múzeumokba, bemutatni, hogy azok nem szentélyek, hanem a közönség számára nyitott kulturális terek – Nyugat-Európában már hamarabb elindult.

A művészeti kiállításokra járókat demográfiai szempontból megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden szegmensben növekedés történt 2003 óta. A nők nagyobb arányban járnak művészeti kiállításokra mint a férfiak, 2003-ban az arány 12% illetve 9% volt a nők javára, ami 2006-ban már elérte a 18, illetve 15%-ot. Tehát 2006-ban majdnem minden ötödik nő legalább egyszer volt művészeti kiállításon.

A fiatalabbak nagyobb arányban járnak múzeumba, mint az idősek, különösen igaz ez a 14-19 éves korosztályra – valószínű ez annak is köszönhető, hogy az iskolák is szerveznek tárlat látogatásokat. Az összes korosztályt megvizsgálva megállapítható, hogy egységesen minden korosztály nagyobb arányban volt 2006-ban múzeumban, mint 2003-ban. A 14-19 évesek 16%-a járt valamilyen művészeti kiállításon 2003-ban, míg ez az arány 2006-ra elérte a 19%-ot. Az idősebb 60-69 éves korosztályon belül a növekedés nagyobb volt, 2003-ban 6% körül mozgott a múzeum látogatók aránya, 2006-ra ez szinte megduplázódott, meghaladta 12%-ot is.

Az iskolai végzettséget vizsgálva jelentős különbség mutatható ki az érettségivel rendelkezők, illetve a nem rendelkezők körében, az eltérés két- háromszoros, olykor akár négyszeres is lehet a múzeumba járók között. 2006-ban az érettségivel nem rendelkezők 11%-a járt múzeumban, míg a legalább érettségivel rendelkezők körében ez az arány 30%, a diplomával rendelkezők körében pedig kiugróan magas: 40%. Legkevésbé a szakmunkásképzőt végzettek járnak múzeumokba, de a vizsgált időszak során itt is 5-ről 9%-ra nőtt az arány.

Mivel a kiállítások nagy része Budapesten volt, ezért nem meglepő, hogy Budapesten erősen felülreprezentáltak a kiállításra járók, mint vidéken. 2006-ban a budapestiek több mint egynegyede (26%) volt művészeti kiállításon, míg ez az arány a falun, tanyán élők körében 11%. VGO

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.