Gyurcsányt nem értik a magyarok, Orbán nem is akarja, hogy értsék

Az origo terjedelmes összeállítást közöl Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor beszédeinek elkészüléséről. A cikkből kiderül, hogy a szónklatok ngayjából hasonló módon készülnek, ám a kormányfő jobban bízik az adatok felsorolásában, míg a Fidesz elnöke inkább a közérthetőbb anekdotákat részesíti előnyben, és jobban bízik a spontaneitásban. Gyurcsány állítólag nem sokra becsüli a beszédeket: mint mondja, jól kell kormányozni.

"A két politikus beszédei felépítésükben és stílusokban is radikálisan eltérnek egymástól" - összegzi véleményét Kálmán László nyelvész. A nyelvtudomány kandidátusa a lap kérésére Gyurcsány és Orbán két-két kiemelkedő idei beszédének írott szövegét (a februári évértékelőt, illetve a március 15-it) elemezte a stiláris jegyekre koncentrálva.

A kormányfő beszédei szerteágazóak, egyszerre sok problémát próbálnak érinteni, állapítja meg a nyelvész. Kálmán szerint ez "lehet persze a miniszterelnök sokféle felelősségének a tünete", ennek ellenére szerinte nem biztos, hogy minden kormányfői megnyilvánulásban minden lényeges témát érinteni kell. Orbán ezzel szemben egy téma sulykolására összpontosít, minden motívum ugyanazt a tételt próbálja illusztrálni. A nyelvész úgy látja, ennek hátránya lehet, hogy fontos dolgokról nem tesz említést, viszont nagy előnye, hogy könnyebben felidézhető a tartalma.

Gyurcsány beszédének stílusjegyei egyetemi előadásokra emlékeztetik Kálmánt. A szövegben tobzódnak a gazdasági, jogi, politikai kifejezések: progresszió, államháztartási folyamatok, általános ártámogatás és így tovább. "A magyar közönség szövegértési képességeinek és műveltségének hiányosságai miatt ezekből valószínűleg egy szót sem ért, de abban mindenképpen biztos vagyok, hogy nem tudja lefordítani a saját, mindennapi életére" - állítja a szakértő.

A nagy ellenfél ebben is más: miközben Gyurcsányt nem értik, Orbán mintha szándékosan azt akarná, hogy ne értsék - véli Kálmán. Az ellenzék vezetője érzékletes képeket használ pontosan definiált fogalmak helyett. Ezzel "növeli az átélhetőséget és abba az irányba hat, hogy a hallgatóság ne gondoljon bele a mögötte meghúzódó, a képeket motiváló tények valóságtartalmába" - állítja Kálmán, akinek az is feltűnt, hogy nagyon gyakoriak e képek között a harccal, háborúval kapcsolatos képek. (orogo.hu)