Rettenetes állapotban a magyar diákok - funkcionális analfabéták tömege

A magyarországi diákok közel harmada nem érti az elolvasott szöveget - ismertette a Figyelőnet az országos kompetenciamérés adatait. A matematikai képességeik még ennél is rosszabbak - mondta el az InfoRádiónak Balázsi Ildikó, a Sulinova Kht. Értékelési Központjának vezetője.

Tavaly május 31-én immár negyedik alkalommal került sor az úgynevezett Országos kompetenciamérés lebonyolítására az ország összes általános és középfokú iskolájában. A felmérés a két évvel korábbihoz hasonlóan a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók
szövegértési képességét és matematikai eszköztudását mérte. A három évfolyam felmérése során 3768 iskola 342 256 tanulója – gyakorlatilag minden érintett – írta meg a teszteket.

A tanulók teljesítményét a vizsgálatban négy szintre bontották fel. Ebből az első azt jelenti, hogy a mindössze ezen a szinten (vagy még ezen sem) teljesítő tanulók nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyekkel tovább tudnának tanulni. Olvasás-szövegértésben e tanulók aránya 2006-ban a 6. évfolyamon több mint húsz, nyolcadik évfolyamon közel 28, tizedik évfolyamon 29,1 százalék volt. Matematikából a hatodik évfolyamon a diákok majdnem fele, nyolcadik évfolyamon több mint 43, tizedik évfolyamon 34,1 százalék teljesített az első szinten vagy az alatt.

A diákok 20-30 százaléka nem érti az elolvasott szöveget, ők a kétszer 45 perces teszten feldolgozott nyolc szöveghez feladott kérdésekre gyakorlatilag nem tudtak válaszolni - mondta Balázsi Ildikó.

A matematikai képességeik még ennél is rosszabbak, különösen a 10. évfolyamosnál fiatalabbak körében. Az ő számukra ugyanis különösen szokatlan ez a fajta képességfelmérés.

Mindez azt jelenti, hogy a magyar diákok egyharmadának a tudása nem elegendő a továbbtanuláshoz, illetve ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon.

Ráadásul javulás sem mutatkozik, tette hozzá a szakértő, aki emlékeztett arra, hogy a 2000-ben, illetve 2003-ban elvégzett, a tanulói teljesítményt nemzetközileg értékelő úgynevezett PISA-teszt szerint a magyar diákok a szövegértelmezést illetően az alsó egyharmadban végeztek.

A régiók teljesítmény szerinti sorrendje hasonlóan alakul mindkét teszten és mindhárom évfolyamon. A legmagasabb átlageredményt Nyugat-Dunántúl régió tanulói érték el, a leggyengébb átlageredmények pedig Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország régiókban születtek. A területi eloszlások mentén vizsgálva a teljesítménykülönbségeket: nagy részük az egyes régiók, megyék és kistérségek társadalmi, gazdasági helyzetében mutatkozó különbségekkel magyarázhatóak – tette hozzá Balázsi Ildikó.

Településtípus szerint a korábbi évekéhez hasonló teljesítménykülönbségeket találunk a 6. és a 8. évfolyamon. A kisebb települések felé haladva fokozatosan csökkennek a teljesítményátlagok. A 6. és a 8. évfolyamon a községi iskolákban tanulók átlaga 30 ponttal marad el az országostól, a két szélső érték – a községekben és a fővárosban tanulók eredményértékelése – között több mint 60 pontnyi a különbség mindkét felmért terület átlagos teszteredményeiben.

Az idén 108 ezer diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe. Bár a jelentkezők száma csökkent a tavalyihoz képest, több helyre adták be a jelentkezési lapot. A 2007-es tanévre az eddigi képzések mellett már 20 mesterszakot is meghirdettek, amire 1000 jelentkezés érkezett. Az eddigi adatok szerint az 56 ezer államilag támogatott helyre 84 ezren adták be a felvételi kérelmüket. (FigyelőNet - InfoRádió - Magyar Rádió)