Nem csökken az illegális szoftverhasználat
A múlt évben a 2005-ös 106 után 111 millió dolláros (21 milliárd forint) kár érte az illegális szoftverhasználat miatt a hazai fejlesztőket, értékesítőket – derül ki a Business Software Alliance (BSA) megbízásából az IDC piackutató cég által készített felmérésből. A vállalatok illegális szoftverhasználata ellen küzdő nemzetközi szervezet jelentése szerint az elmúlt évben nem nőtt Magyarországon a szoftverillegalitási mutató, 2005-höz hasonlóan továbbra is 42 százalékos volt, a veszteségnövekedés a piac bővüléséből adódott. Bár régiós szinten jónak mondható ez az érték – Közép- és Kelet-Európában 68 százalékos az illegális forrásból beszerzett új szoftverek aránya –, mind a globális, mind az európai uniós mutatóktól elmarad. Világszinten 35, míg az Európai Unióban 36 százalékos volt tavaly a szoftverillegalitási mutató, ezek az értékek megegyeznek az egy évvel korábbiakkal. Míg globálisan ötmilliárd dollárral, 39,6 milliárdra nőtt az illegális szoftverhasználat okozta kár, addig az EU-ban egymilliárddal csökkent. A kár mérséklődése ellenére azonban a közösségben keletkezett veszteségek továbbra is magasak, 11 milliárd dolláros nagyságrendet tesznek ki. Az IDC adatai szerint a széles sávú internet-hozzáférés terjedése miatt a fejlett országokban a világháló lett az illegális szoftverek terjesztésének első számú csatornája. A feltörekvő országokban jelenleg még a CD-n történő terjesztést választják a legtöbben, de a piacok fejlődésével az internet valószínűleg ott is egyre népszerűbb eszközzé válik.
Az illegális szoftverhasználat aránya az Európai Unióban a 2003-as 37 százalékról lecsökkent, miközben az unió 2004-ben 25 tagúra bővült, ez pedig a kalózkodás elleni erőfeszítések eredményességét tükrözi a régióban. Az európai jogharmonizáció pozitív hatással volt a jogérvényesítési törekvésekre, ennek köszönhetően az illegális szoftverek aránya stabil szinten maradt 2005 óta. Magyarország ugyanakkor a 22 országot magában foglaló kelet-közép-európai régió részét is alkotja. Miközben a régió 18 országában csökkent az illegális szoftverek aránya (például Romániában, Szlovákiában, Csehországban), addig itthon nem volt javulás.
A tapasztalatok szerint a hazai cégek jelentős részénél nincsenek tisztában azzal, milyen veszélyekkel jár, ha illegális szoftvereket használnak – mondta el érdeklődésünkre Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője. A legnagyobb veszély, amellyel tisztában kellene lenniük a vállalatvezetőknek, hogy az illegális forrásból származó alkalmazásokkal kockáztatják a saját gépeiken lévő információk biztonságát. Komoly presztízsveszteséget okozhat, ha a hatóságok eljárást indítanak a jogosulatlan szoftverhasználat miatt, ennek következménye pénzbírság, de akár börtönbüntetés is lehet. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy ilyen vizsgálat során hoszszabb-rövidebb időre lefoglalják a vállalat számítógépeit, és ez további veszteséget okoz. Egyelőre ugyan még kevesen tudják, de ezen a területen is lehetőség van mediálásra, vagyis közvetítő bevonására vitás kérdésekben. A BSA szakértői jelenleg is konzultálnak az illetékes hatóságokkal, hogy milyen esetekben lehet majd élni ezzel a lehetőséggel – tette hozzá Sarlós Gábor.
A BSA Magyarországon három típusú tevékenységet végez. Talán a legfontosabb a tájékoztatás, ennek célja, hogy azok a cégvezetők, akik érdeklődnek a probléma és a megoldási lehetőségek iránt, hozzá is férhessenek a szükséges információkhoz. Ezt a célt szolgálja a szervezet honlapja és a NagyvizIT program is, amelynek keretében a BSA tanácsadói előzetes megbeszélés alapján felkeresik, jogi és szakmai tanácsokkal segítik a kis- és középvállalkozásokat a megfelelő szoftvergazdálkodás kialakításában. A Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozások körében indult program folyamatosan zajlik, és kiterjesztették már az egész ország területére.
A múlt évben is intenzív együttműködésre törekedtek a társszervezetekkel és hatóságokkal, és az idén is további lépéseket terveznek ezen a területen. Ennek megfelelően több szerzői jogvédő szervezettel együtt koalíciót hoztak létre az év elején a szoftver-, az audiovizuális és a zeneipari kalózkodás visszaszorítására. Együttműködési megállapodást kötöttek március elején az APEH-hel is, ennek keretében jelentős szerepet vállalnak az adóhatóság ellenőreinek oktatásában. Hasonló partnerség kialakításán dolgoznak a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával is, mivel megítélésük szerint ennél a szervezetnél is szükség lenne hasonló jellegű képzésre. Mint Sarlós Gábor mondja, ma már nem a határon áthozott másolt CD-k jelentik a fő gondot, hanem az interneten megszerzett szoftverek.
A BSA tevékenységének harmadik típusa a konkrét esetekben való fellépés kezdeményezése olyan cégek ellen, amelyeknél tudomásukra jutott, hogy illegális szoftvereket használnak. Figyelmet fordítanak arra is, hogy a megfelelő súlyú, hatású ügyek kerüljenek a figyelem középpontjába – tette hozzá a BSA szóvivője.
