Tűzzel-vassal védik a szellemi tulajdont
Szankciók. A szellemi tulajdonjogok különféle formáinak védelme világszerte egyre feljebb kerül a kormányzati feladatok prioritási listáján. Alberto Gonzales, az Egyesült Államok igazságügyminisztere éppen a napokban terjesztette elő azt a törvénytervezetet, amely akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kilátásba helyez a hamisított termékek gyártói számára. Az Európai Parlament pedig néhány hete fogadta el az első olyan
EU-s irányelvet, amely harmonizálná a tagállamok nemzeti büntetőjogi intézkedéseit a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén alkalmazandó szankcióknál.
Az új amerikai törvénytervezet abból a felismerésből indul ki, hogy a szellemi tulajdonjogok megsértése nem csupán sok millió dolláros bevételtől fosztja meg a károsult cégeket, hanem el is rettenti őket az egyébként nagyon is kívánatosnak tartott kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységtől. Sőt, gyakran komoly kockázatot is jelent az emberi egészségre vagy a biztonságra. Ennek ijesztő példája volt a közelmúltban annak a (kínai eredetű) hamisított gyógyszeralapanyagnak az esete, amelyet 99,5 százalékos tisztaságú glicerinként adtak el Panamában, holott valójában rendkívül mérgező dietilén-glikol volt. Az eredmény: eddig száz bizonyított haláleset, de további 265 elhunytról gyanítják, hogy ennek a mérgezésnek lett az áldozata.
Az amerikai törvénytervezet a hasonló esetek megelőzése érdekében tíz-húsz éves börtönbüntetéssel fenyegeti azokat a termékhamisítókat, akik súlyos testi sérülést okoznak. Halál esetén akár életfogytig tartó börtön is lehet a szankció, ha a kongresszus két háza rábólint a kormányzati kezdeményezésre.
Az Európai Parlament által április végén jóváhagyott direktíva ennyire szigorú büntetéseket nem helyez kilátásba. Nicola Zingaretti, a téma parlamenti jelentéstevője mégis áttörésként értékeli az új jogszabályt, mert mint mondja, „a büntető törvénykönyvek harmonizálása radikálisan új dolog” az EU-ban. Jelenleg a szellemi jogok megsértéséért kiszabható maximális börtönbüntetés például Görögországban három hónapos, míg Nagy-Britanniában tíz évig tartó is lehet. Az új irányelv szerint a maximális büntetési tételnek legalább 300 000 eurónak, illetve négyéves börtönbüntetésnek kellene lennie.
Szakértők szerint a szellemi tulajdonjog megsértése terén a legnagyobb problémát a kínai iparszerű termékhamisítások jelentik. Az EU vámhivatalai 2005-ben 75 millió hamis terméket foglaltak le az unió határain, s a teljes mennyiség 60 százaléka Kínából származott. Főbb kereskedelmi partnerei (leginkább az USA) ezért egyre nagyobb nyomást fejtenek ki a pekingi hatóságokra, hogy lépjenek fel erélyesebben a termékhamisítások ellen.
A washingtoni kongresszus egyes tagjai a közelmúltban büntetővámok kivetését javasolták Kínára, ha nem vet véget az amerikaiak által tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak nevezett üzelmeinek, amelyek egyik eleme a termékhamisítási dömping. A téma Vu Ji kínai miniszterelnök-helyettes jövő heti washingtoni látogatásán is a napirenden lesz, ám elemzők nem számítanak érdemi megállapodásra. VG
