Ungváry: Gyurcsány a diktatúra oldalán állt, de legalább önkritikát gyakorolt

A nyolcvanas években KISZ-titkárként Gyurcsány Ferenc is úgynevezett hivatalos kapcsolatnak számított, ő azonban nem működött együtt a titkosszolgálattal a Dialógus Mozgalom szétverésében, úgy ahogy mások tették - mondta Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalom című hetilapban megjelent cikkéről. Az ügyben szintén érintett Petrétei József azt mondta: “nyilván az akkori KISZ-munkát végeztem, de ebben az állambiztonsággal kapcsolatos feladatok nem tartoztak bele”.

A Dialógus-csoport a Nyugat-Európai békemozgalmak példáján felbuzdulva civil kezdeményezésként indult, amelyet azonban nem néztek jó szemmel a hivatalos szervek, tekintve, hogy Magyarországon működött az Országos Béketanács.

A főként egyetemistákból álló csoport tagjai 1982-ben Pécsre utaztak, hogy ott propagálják a békekezdeményezést. Itt a tanárképző kar KISZ-faliújságára Benkő Zsuzsa, a JPTE hallgatója kifüggesztette felhívásukat a mozgalom létrejöttéről.

Bár Gyurcsány Ferenc, a tanárképző kar akkori KISZ-titkára korábban garantálta, hogy a faliújságra elvileg bárki azt függeszthet ki, amit akar, a Dialógus-csoport felhívása miatt Vincze Rózsa tanársegéd azonnal az elhárítótiszthez, Jerszi Lajos századoshoz ment, s a felhívást eltávolították. Benkő Zsuzsa másnap újabb plakátot tűzött ki, amelyben értetlenségét fejezte ki, miért kellett levenni az első példányt. „A mi politikai berendezkedésünk – eddig reméltük – azért ezt legalább lehetővé teszi”, írta.

Az esetről Walz János a dékáni hivatal vezetője és az AC-39 számú szt-tiszt jelentést írt. Ebben szerepel, hogy „mindkét anyaggal kapcsolatban megbeszélést folytattunk a kari KISZ-titkárral (Gyurcsány Ferenc) valamint tájékoztattuk az egyetem PB-titkárát.”

Az ügyben az állambiztonság megyei III/III-as osztálya és a központi III/III-2-es ifjúságvédelmi osztálya is dolgozni kezdett. November 16-ra elkészült a rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese által jóváhagyott négyoldalas intézkedési terv. Ez rendelkezett a tanárképző kar összes hallgatója kézírásmintájának beszerzéséről.

Az események szerint Gyurcsány Ferenc a kar KISZ-titkára egyfajta cenzori tevékenységet is ellátott. Egy 1982 decemberi jelentés szerint egy békefelhívást, amelyet a holland egyház felhívása alapján készítettek a Dialóg csoport tagjai, a KISZ-titkár eltávolította a faliújságról.

Ungváry szerint Gyurcsány tevékenysége nagyrészt abban merült ki az ügyben, hogy a Dialógus plakátjait levette a faliújságról. Nevesítve csak egyszer fordul elő az ügy dossziéjában, indirekt módon lehet arra következtetni, hogy ő is érintett. Az is igaz viszont, írja Ungváry, hogy a Jerszi elhárítótiszthez kerülő bizonyítékok, plakátok, egyike sem közvetlenül Gyurcsánytól származott.

A történész kutatásai szerint viszont az egyetemen Gyurcsány Ferenc volt az egyetlen, aki vállalta a nyílt vitát a karon a Dialógussal szemben. Amikor 1983 márciusában KISZ-küldöttgyűlésen vitatták meg a Dialógus plakátjainak ügyét, Gyurcsány a kari újság tudósítása szerint azt mondta: „nem híve az adminisztratív intézkedéseknek, inkább arra kell törekedni, hogy a disputa minden képviselőjének teremtsünk olyan fórumot, ahol kifejtheti véleményét.”

"Az állambiztonság segítői között létezik egy olyan kifejezés, hogy hivatalos kapcsolat. Hivatalos kapcsolatok például az egyetemi KISZ- és párttitkárok. Elvileg egy ilyen hivatalos kapcsolat ugyanolyan munkát tud végezni, mint egy hálózati személy, azaz egy ügynök, de ez nem volt kötelező. (...) Vannak ezek az emberek, akik úgymond állásuk miatt hivatalos kapcsolattá válnak, de teljesen mást hoznak ebből a helyzetből ki: például Gyurcsány Ferenc nem hívogatja a vezetői tisztet, nem ír neki leveleket és még sok mindent nem csinál meg, amit mások megcsinálnak" - mondta Ungváry Krisztián.

A történész az Élet és Irodalomban megjelent cikkében arról ír, hogy a nyolcvanas évek elején a Dialógus Mozgalommal szemben az állambiztonság csupán nyolc ügynököt tudott mozgósítani. A besúgások és megtorlás szempontjából azonban sokkal fontosabbnak bizonyult Walz János szt-tiszt és kilenc hivatalos kapcsolat, többek között Gyurcsány Ferenc kari KISZ-tikár, Petrétei József politikai munkatárs (jelenleg igazságügyi és rendészeti miniszter) és Kiss László, a jogi kar párttitkára (ma alkotmánybíró).

Ungváry Krisztián szerint a dokumentumok azt mutatják, hogy Gyurcsány Ferenc korábban igazat mondott azt állítva, hogy amikor egy pécsi elhárító tiszt felkereste őt, akkor közölte: nem hajlandó vele rendszeresen találkozni.

A Dialógus Mozgalommal kapcsolatban Gyurcsány Ferenc a KISZ, illetve a párt politikáját képviselte, a diktatúra oldalán állt akkor, de ő legalább önkritikát gyakorolt - tette hozzá a történész.

Az írás szerint Gyurcsány Ferenc saját bevallása szerint már 1983 körül sejtette, hogy a Dialógus-ügyben rossz oldalt képviselt, hiszen rá kellett jönnie, hogy Magyarországon is állomásoztatnak atomfegyvereket. "Azt is tudta, hogy hol van a határ a besúgás és az együttműködés között, és ezt a határt más KISZ-vezetőkkel ellentétben, nem lépte át" - írta a történész. A kutató szerint Gyurcsány Ferencnél "sokkal többet tett le a pártállam asztalára" Kiss László alkotmánybíró, Molnár László egyetemi tanár és Barabás Miklós, aki ma civil szervezetek képviselője Brüsszelben.

Az MTI érdeklődésére az Alkotmánybíróság nem kívánta kommentálni az egyik tagjára vonatkozó információkat.

Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter pénteken az Élet és Irodalom cikkével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: "én az állambiztonsággal kapcsolatban semmiféle olyan feladatot soha nem kaptam, hogy figyeljek meg valakit, hogy valakiről jelentést készítsek, ezért ezt csúsztatásnak tartom".

A miniszter elmondta: köztudomású, hogy a nyolcvanas években egyetemi KISZ-vezetőként dolgozott. "Nyilván az akkori KISZ-munkát végeztem, de ebben az állambiztonsággal kapcsolatos feladatok nem tartoztak bele" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért nem működhetett az 1980-as évek elején a cikkben említett független békecsoport, a Dialógus Mozgalom, Petrétei József, aki akkoriban a pécsi egyetemen volt KISZ-vezető, azt válaszolta: ennek oka "az akkori politikai rendszer és az MSZMP akkori szerepe".

Arra a kérdésre, hogy megkeresték-e a békecsoporttól, annyit mondott: "Nyilván ez a megkeresés megtörtént, én ezt jeleztem a pártszervek felé és a döntés az ő kompetenciájuk volt. Ők hozták meg a döntést, hogy ez a csoport nem működhet. Egyébként nekem akkor személy szerint nem volt tudomásom arról - mint ahogyan sok más embernek sem - hogy Magyarországon szovjet atomrakéták vannak".