Az MSZP megvédi a multimilliomosokat - 22 fővárosi utca luxusvilla-tulajdonosai miatt utasítják el a PM-terveket
A Népszabadság értesülései szerint 22 budapesti utca luxusvillában lakó tulajdonosainak védelmében utasította el az MSZP a Pénzügyminisztérium (PM) luxusadó-javaslatát. A lap internetes hirdetéseket böngészett, és számolt.
Az MSZP keddi frakcióülése után került napvilágra a hír arról, hogy a párt 2009-ben, a konvergencia programhoz képest egy éves késéssel vezetné be az egységes értékalapú ingatlanadót, és ekkor csökkenteni a luxusadó értékhatárát a jelenlegi százról ötvenmillióra (A PM azonnal cáfolt, mondván, nincs még döntés az adóról). A lap információi szerint a szocialisták jelenleg is vizsgálják, milyen hatással járna az ingatlanadó értékhatárának lecsökkentése, korábban többen úgy vélték, a változás nyomán egy átlagos családi ház után is százezreket kellene befizetni.
Ahogy a Népszabadság cikkéből kiderül, valójában csak a budapesti lakosság igen kis részét érné komolyabb hátrány az 50 milliós értékhatár bevezetésével. Ezen 22 utca lakói valóban luxuskategóriájú villákban élnek, az általuk jelenleg is fizetett luxusadó összege ténylegesen jóval megnövekedne. Az értékcsökkentés esetén a luxus kategóriába kerülő kétgenerációs budai családi ház után fizetendő adó mértéke azonban havi tízezer forintot tenne ki. Az új luxusadó szabályok tehát szinte kizárólag a 100 millió forint feletti értékű ingatlanok tulajdonosainak jelentenek komolyabb érvágást.
Luxusadót csak az értékhatárt meghaladó rész után kell fizetni, tehát egy 56 millió forintos lakás esetében 6 millió forint képezi az adóalapot. Az átlagos, 80-90 négyezetméteres lakások csak akkor tartoznának a luxuskategóriába, ha például a Vár vagy a Rózsadomb legdrágább területein találhatóak. A statisztika szempontjából fontos, hogy bár számos lakást 50 millió forintos áron hirdetnek meg, a lap felmérése szerint ezek nagy része a valóságban nem éri el ezt az értékhatárt. A luxusadó kiszámításakor ráadásul csak a hasznos alapterület tekinthető mérvadónak, amibe nem tartozik bele a garázs, a pince, és az 1,90 méteres magasságot meg nem haladó tetőtér.
Az adóalapot képező lakás értéke tovább csökkenhet, ha például harminc évnél régebben épült, vagy az ablakainak legalább a fele északra néz. Ezekben az esetekben egyenként 5 százalék vonható le, ha pedig az értékcsökkentő tényezők közül egyszerre több is érvényesíthető egy lakásra, azok összege összeszorzandó. A Pénzügyminisztérium ebben a ciklusban harmadszorra próbálja bevezetni az új szabályozást, eddig sikertelenül. A bukás oka egyszerű: a politikusok félnek a népszerűtlen új adónemtől. Azt mindenki utálni fogja, családok és nyugdíjasok kerülnek lehetetlen helyzetbe - írja lap.
