Magyar Gárda: magánhadsereg vagy kulturális egyesület?

A csoport a párt szerint szociális és karitatív feladatokat is ellátó szervezet, ám a kezdeményezés ellenzői a Jobbik magánhadseregéről, újfasizmusról beszélnek. A gárda első 56 tagja augusztus 25-én tesz esküt a budai Várban a haza és a nemzet szolgálatára.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke elmondta, a Magyar Gárda megalakulását a Jobbik segítette, de megszervezése után a politikai szervezettől függetlenül működik, saját vezetőkkel. Vona cáfolta, hogy bármiféle magánhadsereg szerveződne. A tagok – férfiak, nők vegyesen - önkéntes alapon vállalnak szerepet, őket utasítani nem lehet. Az aktivisták katasztrófa- és polgárvédelmi feladatokat látnának el a szakszolgálatokkal együttműködve, valamint kulturális célú – például hadisírgondozás -, és karitatív küldetéseket – adománygyűjtés - végeznének. Ezen kívül fontosnak tartják a fiatalabb generációk nevelését, hogy azok mindennapjaikba is szolgálhassák a nemzetet.

A tervek szerint a gárdisták háborús helyzetben az ország védelmére is kelnének, s a Magyar Gárda alapító nyilatkozatában szerepel, hogy a cél a Nemzetőrség leendő bázisának megteremtése. A tagok fekete gyakorlóegyenruhát is kapnak árpádsávos címerrel. Az ellenzők leginkább ezt támadják, mondván a fekete uniformis egyes fasiszta egyenruhákra emlékeztet. Vona szerint azonban a fekete méltóságot sugároz, s a világon több hadseregben is használják.

Néhány újságban megjelent mondatból az alkotmányosság nem ítélhető meg, mondta el Kolláth György. Az alkotmányjogász szerint egy egyesület engedélyezése esetén a jogszabályok szerint kell eljárni. A szervezet alapszabályából és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, törvényes célokért tevékenykednek-e. Emellett a működés a jövőben is vizsgálható, és ha az a törvényesség feltételeinek nem felel meg, úgy akár fel is oszlatható a szervezet, mint ahogy történt az a Vér és Becsület esetében.

AS Network-->