Nem kell a -né: Eltűnnek a hagyományos asszonynevek
Pár évtizeden belül gyakorlatilag nem lesz olyan menyasszony a fővárosban, aki az egykori, „hagyományos” nevet, azaz a „-nét” használná majd, legalábbis erre utal a férjezett nők névviselési szokása – derül ki a HVG tanulmányából, amely a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalára hivatkozik.
A nemek társadalmi emancipációja ezen a téren rohamléptekkel halad előre: míg 1997-ben a férjezett nők háromnegyede (72,7 százalék) élt még a „-né” toldalékkal férjére utalva, addig 2007. év elején ez az arány Budapesten 54,8 százalékra csökkent.
Ráadásul a fővárosi nők közül több,mint duplájára emelkedett azoknak a száma, akik nevükkel már egyáltalán nem óhajtják jelezni, hogy „uruk” van, inkább maradnak a lánykori változatnál. (1997-ben még 5,9, ma mér 12,4 százalék vallja ezt a nézetet)
Szintén megkétszereződött Budapesten az utóbbi tíz évben azon nők száma, akik felvették ugyan házastársuk vezetéknevét, de nem a „-né” formában, hanem férjük adoptált vezetékneve mellett megtartották leánykori keresztnevüket is. (Szabó István felesége született Kiss Elvira, ezentúl Szabó Elvira lesz.)
Ezt a variációt 1997-ben még csak minden 22. 2007 januárjában viszont már 10. nő használta.
A családjogi törvény által engedélyezett különféle „-né” típusú asszonynevek közül azok népszerűsége emelkedett, amelyek már a feleség leánykori nevét is tartalmazzák. (Szabóné Kiss Elvira, vagy Szabó Istvánné Kiss Elvira)
Az előbbi változat a kedveltebb, a férjezett budapesti nők ma már több mint egyötöde ezt a nevet választja (21,5 százaléka), míg a hosszabb változat csupán 0,3 százalékos.
A tendencia tehát azt mutatja, hogy 20-30 év múlva a fővárosban az egykori slágernek számító „-né” változat akár ki is halhat.
