A kormánytól "csak a szöveg" jön évek óta – Fogyasztóvédelmi nézeteltérések

Az országgyűlés Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottságának szakmai konferenciáján kiderült: jelentős a nézeteltérés az állami szervek, és a civil szervezetek képviselői között a fogyasztóvédelem jövőjét illetően.
A parlamentben megrendezett szakmai konferenciára a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hazai jogszabályok Európai Uniós harmonizációja, és a rövidesen az Országház elé kerülő, a tisztességtelen piaci versenyre vonatkozó előírásokat módosító törvénytervezet tárgyalása szolgáltatta az apropót.

Lamperth Mónika szociális-, és munkaügyi miniszter megnyitó beszédében kifejtette: a hatóságok erősítése, és a társadalom önvédelmi képességének kifejlesztése egyaránt fontos a jövő fogyasztóvédelmi politikájának kialakítását tekintve. A miniszter arra kérte a jelen lévő civilszervezetek képviselőit, hogy munkájukkal segítsék a kormányzati elképzelések megvalósulását, egyúttal ígéretet tett arra, hogy a középtávú fogyasztóvédelmi program keretében a jövőben több, és hatékonyabb eszköz áll rendelkezésre a társadalmi szervezetek számára.

Míg Alexa György, a bizottság szocialista elnöke szerint a guargumi ügy bebizonyította, hogy a gyors, és hatékony tájékoztatás képes elejét venni a hisztériakeltésnek,  és véleménye szerint a kormány munkája lassan meghozza gyümölcsét, addig Koszorús László, a testület Fideszes alelnöke úgy vélte: tévedtek a döntéshozók, amikor úgy vélték, Magyarország felkészült az uniós termékbiztonsági normák, például a nyomonkövethetőség betartására. Mint mondta,  jelenleg a fogyasztó csak a vásárlást követően bizonyosodhat meg arról, hogy megfelelő árura adott-e ki pénzt. A képviselő szerint a szabályozás kusza, az illetékességi területek nem tisztázottak.

Wittich Tamás, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szerepkörét átvevő integrált Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke úgy vélte, a regionális felügyelőségek átszervezésével, és az egységes ellenőrzési, és bírságpolitika bevezetésével javítható a hazai helyzet, annak ellenére, hogy a kifogásolási arány ebben az évben is számos fogyasztási területen igen magas, 60 százalék fölötti mértéket ért el.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kijelentette: ha létezik adóparadicsom, akkor bizonyára adópokol is van, ezért a fogyasztóvédelmi szabályozás során figyelembe kell venni a hazai vállalkozók nehéz helyzetét is. Parragh szerint fontos a fogyasztóvédelmi bírságok limitálása, és az, hogy a közélet ne bűnbakként állítsa be a gazdasági társaságokat. Az elnök leszögezte: amíg nem áll rendelkezésre elegendő költségvetési forrás, addig a békéltető testületeknek a Kamara részeként kell működniük.

Nem értett egyet véleményével Dr. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, aki szerint a békéltető testületek önállósága, és nagyobb támogatása elengedhetetlen. Az elnök szerint felháborító, hogy az állami szervek a fogyasztókra hagyják az egészségük megkárosításával fenyegető döntések meghozatalát, ahogyan ez a legutóbb felfedezett, és a vásárlók által elfogyasztott dioxinnal szennyezett adalék esetében történt.
Baranovszky György úgy vélte: az állami források késői kifizetése, és a jogszabályokkal kapcsolatos egyeztetések hiányosságai miatt a civil szervezetek nem képesek hatékonyan együttműködni a kormányzattal, annak ellenére, hogy ők állnak napi kapcsolatban a fogyasztókkal, és a békéltető testületek tagjainak felét is ők delegálják.

Egyetértett véleményével Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke, aki kijelentette: a fogyasztóvédelmi civil szervezetek évek óta hallgatják a kormány ígéreteit a források megnövelésével kapcsolatban, ám idáig a támogatás csak ígéret maradt. (Faludi Linda)