Cigányozás a rendőrségi hírben és az ORFK honlapján
A Pesti 7 Nap legutóbbi számában, a helyi érdekű hírek rovatban egy ismeretlen elkövető személyleírásánál közlik annak vélt roma származását az alábbi módon: „sötét bőrű, barna szemű, fekete hajú, lapos, kampós orrú, sűrű, vastag szemöldökű roma férfi.” Az újság főszerkesztője elnézést kér a történtekért. Dalia László a Roma Sajtóközpontnak elmondta: tisztában van azzal, hogy ez jogszabálysértő, szerinte a szerkesztő nem olvasta el rendesen a rendőrségtől kapott anyagot. A főszerkesztő azt ígérte: a jövőben fokozottan figyelnek majd az érzékeny adatokra.
A csepeli rendőrkapitány-helyettes úgy nyilatkozott: tévedésből került a szövegbe a vélt származás megjelölése. Bereczki Tamás hozzátette: átnézik, hogy még hova küldték el a felhívást, és mindenhol módosítást kérnek. Holott már 1996-ban egy belső utasításában az akkori országos rendőrfőkapitány is azt hangsúlyozza, hogy "normasértő az, ha a rendőrség (...) a körözésnél vagy egyéb esetekben alkalmazott személyleírásnál népcsoportra, nemzetiségre vagy etnikumra utaló megjelölést használ" és 1997-ben a kisebbségi és az adatvédelmi biztos közös állásfoglalása is törvénysértőnek minősítette ezt a gyakorlatot, a mai napig közölnek lapok olyan rendőrségi felhívásokat, amelyek cigány szármázásra utalnak. Márciusban az Újpesti Napló tette közzé egy tettes vélt roma származását, szó szerint átvéve a kerületi kapitányság felhívását.
A lap főszerkesztője elnézést kért, az újpesti rendőrkapitányság vezetője pedig úgy védekezett, hogy átvették a sajtóközleményben azt, ahogy a sértett fogalmazott. Arra a felvetésre, hogy szabályosan már a feljelentési jegyzőkönyve sem kerülhetne be egy ilyen kitétel, Práger Ferenc úgy válaszolt: kötelességük szó szerint felvenni a sértettek által elmondottakat a jegyzőkönyvbe.
Az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján a mai napig olvasható volt ilyen hír. Egy tavalyi esztergomi rablást például így írnak le: „Egy 19 éves dorogi fiatalembert 4 fő ismeretlen roma származású férfi a kora délutáni órákban Esztergomban, egy kis összekötő utcában lefogta, megfenyegették és elvették 45.000,-Ft értékű mobiltelefonját.„
Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: azonnal törölteti a honlapról a jogellenes szöveget. Garamvölgyi László hozzátette: a megyéknek közvetlen hozzáférésük van az ORFK honlapjához, így kerülhet rá kifogásolható tartalom, az ilyen azonban a szóvivő szerint egyre kevesebb.
Háttér: Amit a kutatások mutatnak
Egy 1997-es napilapokat vizsgáló tartalomelemzés romák rutinszerű szerepeltetését mutatta a bűnügyi tudósításokban, a róluk szóló cikkek egynegyede volt ilyen. 2000-ben 21 %-ra csökkent az ilyen típusú beszámolók aránya.
A magyarországi gyakorlat, amely szerint kizárólag a roma bűnelkövetőknek etnikai hovatartozásának van hírértéke, más magyarországi kisebbségek (vagy éppen a többségiek) esetében nincs, a kutatások szerint természetszerűleg járult hozzá a roma identitás és a bűnözés közötti közvetlen összefüggés folyamatos sugalmazásához. Bár kutatások már a nyolcvanas években bizonyították, hogy a romák körében nem nagyobb a bűnözés, mint a hasonló szociális helyzetű csoportok körében, ez nem befolyásolta a romákkal szembeni közvélekedést.
Egyes lapoknak a rendőrségtől származó körözési híreiben ma is előfordulnak a roma származásra utaló kitételek. A romákkal kapcsolatos általános közvélekedésre, példa az Országos Rendőr-főkapitányság által kiadott, legolvasottabb bűnügyi magazin, a Zsaru Magazin romákról szóló anyagainak 2000-ben készült elemzése. E szerint a cikkek nem állnak meg az “elkövetők” bemutatásánál, hanem “egy tágabb kontextuális keretbe helyeződve, a cigányságról alkotnak véleményt” – az “érdemtelenül támogatott cigány”-tól a szegénység kriminalizálásán át az erkölcstelenségig és a bujaságig az összes létező sztereotípiát megerősítve. Erre utalnak a címek is: “Siserehad”; Analfabétának a rossz is jó”; “Megeszik a házukat”.
Romákról szóló témakörök a lapokban 1997-ben és 2000-ben
(2000 1997)
Szervezetek, kisebbségi önkormányzatok működése 8% 11%
Kormányzati politika, támogatások 33% 18%
jogi kérdések, kisebbségi jogok 15% 16%
általános háttéranyag 3% 11%
szociális kérdések/szegénység 32% 20%
Foglalkoztatás 7% 4%
vállalkozások, gazdaság 2% 2%
Kultúra 25% 21%
Oktatás 13% 14%
Egészségügy 3% 1%
Bűnözés 21% 25%
konfliktusok, diszkrimináció 37% 25%
külföldi romák 5% 2%
Kivándorlás 18% -
Előítéletek 11% -
Egyéb 2% 9%
