Ennél boldogtalanabbak már nem is lehetnénk - Hol a polgári életöröm?

Nemzetközi felmérések szerint Európa egyik legboldogtalanabb nemzete a magyar. – írja a 168 óra.

Sík Endre, a Tárki igazgatója szerint azért sokféle tényező torzíthatja az eredményeket, például, hogy nehéz definiálni a boldogságot.

Annyi biztos, főként társas kapcsolatainktól függ a hangulatunk. A magyaroknak bár az otthon nyugalma az egyik legfontosabb ideáljuk, a felmérések szerint honfitársainkat a családi élet önmagában mégsem teszi túl vidámmá: a házasságoknak több mint a fele válással végződik.

Kutatások igazolják, a magyararok számára a család inkább komoly felelősségvállalást jelent, mint felhőtlen örömöt.

A KSH 2004-es vizsgálata szerint Európában a magyarok fordítják a legkevesebb időt társas kapcsolatokra. „Naponta általában huszonöt percet töltünk beszélgetéssel. Tévénézéssel viszont négy-öt órát is.” – jegyzi meg Albert Fruzsina, aki szerzőtársával, Dávid Beátával a barátságról írt tanulmánykötetet.

Ebben az is szerepel: az egy főre jutó barátok számában már a nyolcvanas évekbenn is elmaradtunk a nemzetközi átlagtól. A szakértők úgy vélik, e súlyos társadalmi probléma a magyarok bizalmatlanságával magyarázható.

Fülöp Márta szociálpszichológus szerint bizalmatlanságunk az individualizmussal is összefügg. Egy 62 országra kiterjedő kutatás eredménye: a magyarok a második legindividualistábbak, és csak  a görögök tesznek túl rajtunk.

Kulturális hagyománya van itt annak is: nem illik dicsekedni, túlságosan jól lenni.

Sík Endre a Tárki vezetője közölte: a boldogság leginkább a polgári életörömök függvénye, s mi ebben hiányt szenvedünk. Az elégedettségi mutatók jelzik egy ország poltikai, gazdasági állapotát.

Mélyponton voltunk a Bokros-csomag idején, derűlátóbbak lettünk a kilencvenes évek végén, ám tavaly decemberben depressziórekordot döntöttünk. „A megszorítások és az áremelések kapcsán jósolt sokkszerű hatások nem következtek be, az emberek rosszabbat vártak, mint ami történt.” – elemezi a közérzetjavulás okait Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója

A legújabb kutatások szerint a közélet egyre jobban mérgezi az emberi viszonyokat idehaza. Jelenleg a barátok kiválasztássánál már a poltikai hovatartozás a legfontosabb szempont.